www.evangluth.ro

A Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház

Választási Szabályzata

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Választó és szavazati jog, választhatóság

1. §. (a) A Romániai Evangélikus Lutheránus Egyházban választójogú egyházközségi tagnak csak azon 18. életévüket betöltött, megkeresztelt és konfirmált egyháztagok számítanak, akik anyagilag is rendszeresen hozzájárulnak az egyházközség fenntartásához.

(b) Minden megkeresztelt és betérési szándékát kinyilvánított, a helységben élő személy az egyházközség tagjának számít.

(c) Választó és szavazati jogát minden egyházközségi tag csak egy egyházközségben, mégpedig abban az egyházközségben gyakorolhatja, amelynek területén, illetve szórványkörzetében állandó lakhelye van.

d) A választó és szavazati jog gyakorlása érdekében az egyházközségek Lelkészi Hivatalai választói névjegyzéket vezetnek, amelyet minden évben frissítenek. A választói névjegyzékbe mindazokat fel kell venni, akik jelen szakasz értelmében erre jogosultak, és előző évi egyházfenntartói járulékbefizetési kötelességüknek a névjegyzék öszzeállításáig eleget tesznek. A választói névjegyzéket legkésőbb minden év április 1-ig kell elkészíteni, és tartalmaznia kell a választójogú egyházközségi tagok család- és utónevét, címét és elérhetőségét.

2. §. (a) Egyházi tisztséget csak olyan nagykorú, tiszta erkölcsű egyháztag tölthet be, aki megfelel a tisztségéhez szükséges feltételeknek, rendszeresen részt vesz az egyház életében legalább három éve, és anyagilag hozzájárul az egyház fenntartásához.

A választási ciklusok időtartama és a mandátumok megszűnése

3. §. a) Az egyházi tisztségekre történő választás 6 évre szól, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Kánon másként rendelkezik.

(b) Az újraválasztás megengedett.

(c) Az a tisztségviselő, aki 3 egymást követő szabályosan összehívott testületi gyűlésről igazolatlanul hiányzik, elveszti a választás útján nyert tisztségét.

4. §. a) Az egyházi tisztségviselők és testületi tagok mandátuma a megbízás lejártakor, továbbá elhalálozás, lemondás, elmozdítás, hivatalvesztés, egyháztagságból való kizárás vagy jogerős bírósági végzés folytán és egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg.

(b) Választási ciklus közben megüresedett helyre, amennyiben a Kánon úgy rendelkezik, rendkívüli választást kell kiírni, mely esetben a mandátum a ciklus végéig érvényes.

(c) A lemondást írásban kell benyújtani az illetékes egyházi testület elnökségéhez, illetve szóban is megtehető az illetékes egyházi testületi ülésén (közgyűlés, presbiteri gyűlés vagy zsinat). Amennyiben a lemondásban külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél keltezésének napján, illetve a szóbeli bejelentés időpontjában szűnik meg.

A jelölés

5. §. (a) Egyházi tisztségre a Kánon szerint illetékes egyházi testületek tagjai jelölhetnek.

(b) Az illetékes egyházi testületnek minden egyes jelölésről döntenie kell. A jelöltek listájára azok a jelöltek kerülnek fel, akiket az illetékes egyházi testület egyszerű többséggel (fele plusz egy) elfogad, illetve akik elfogadják a jelölést.

A szavazás

6. §. (a) A szavazás az egyházi gyűléseken általában nyílt.

(b) Fontosabb anyagi természetű, vagy elvi jelentőségű ügyekben az elnökség névszerinti szavazást rendelhet el.

(c) Választás és személyes természetű ügyekben az érintettek kérésére, vagy az elnökség döntése alapján, a közgyűlés jóváhagyásával elrendelhető a titkos szavazás.

7. §. (a) Az egyházi gyűléseken a szavazati jogokkal rendelkezők egyszerű többségének (a leadott szavazatok fele plusz egy), vagy amennyiben a Kánon úgy rendelkezik, viszonylagos többségének (az a jelölt jut mandátumhoz, aki a legtöbb szavazatot kapja) törvényesen megnyilvánult akarata dönt.

(b) Egyenlő számú szavazat esetén újabb szavazást kell elrendelni.

(c) Amennyiben három vagy több jelölt esetében első körben egyik jelölt sem éri el az egyszerű többséget, a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között új szavazást kell elrendelni.

8. §. (a) Titkos választás vagy személyes természetű ügyekben elrendelt szavazás esetén a választás/szavazás szavazólapon történik.

(b) A szavazólapokat az illetékes egyházi elnökség állítja össze a beérkezett jelölések vagy javaslatok alapján.

(c) Minden választó/szavazó egy szavazólapot kap, függetlenül a betöltött tisztségek számától. A szavazólap egyik oldalára az illetékes egyházközség/egyházmegye, illetve az egyházkerület pecsétje kerül, a másik oldalán pedig a választás/szavazás történik. Érvénytelen az a szavazólap, amely nincs lepecsételve, amelyet a szavazó érintetlenül hagyott vagy hibásan töltött ki.

(d) A fel nem használt szavazólapokat a szavazatbontó bizottság elnöke megszámlálja és megsemmisíti.

(e) Az érvényes és érvénytelenített szavazólapokat lezárt és lepecsételt borítékban az azokat összeállító egyházi elnökség 5 évig őrzi.

9. §. (a) A választási/szavazási eljárást 5 tagú szavazatbontó bizottság ügyeli fel, amelynek tagjait a Kánonban megjelölt illetékes egyházi testület választja meg.

(b) A szavazatbontó bizottság tagja nem lehet az a személy, akit valamely tisztségre jelöltek.

(c) A szavazatbontó bizottság saját kebeléből megválasztja elnökét.

(d) A szavazatbontó bizottság tagjai felügyelik a szavazás menetét, számba veszik a szavazatbontó bizottság elnöke által felnyitott szavazóurnába leadott szavazólapokat, majd az eredményt jegyzőkönyvbe foglalják, és azt kézjegyükkel látják el. A szavazás eredményét a szavazatbontó bizottság elnöke jelenti be.

Jogorvoslatok

10. §. (a) A választás az eredményhirdetést követő 15 napon belül megfellebbezhető az illetékes egyházi hatóságnál. A választás eredménye csak a fellebbezési idő után lép érvénybe, fellebbezés esetén azonban meg kell várni a választás érvényességét kivizsgálni illetékes hatóság döntését.

(b) Az eredményhirdetés a szavazás eredményének a szavazatbontó bizottság elnöke által a szavazatbontó bizottság ülésén történő bejelentésével történik.

(c) Választásra vonatkozó határozatot az arra illetékes testület csak fegyelmi úton semmisíthet meg.

II. Fejezet

Egyházközségi választások

Az egyházközségi közgyűlés

11. §. (a) Lelkészválasztás esetén az egyházközségi közgyűlést az egyházmegye elnöksége hívja össze, és azon elnököl.

(b) A választójogú tagok egy tizedének a lelkészi hivatalhoz írásban benyújtott kérésre az elnökség köteles összehívni az egyházközségi közgyűlést egy hónapon belül.

(c) Az egyházközségi választói közgyűlést azonban 3 megelőző vasárnapi istentiszteleten ki kell hirdetni.

12. §. Az egyházközségi közgyűlés hatásköre:

(a) Jelöli és megválasztja az egyházközség presbitériumát és tisztségviselőit, valamint megválasztja az egyházmegye és egyházkerület elnökségét. Saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot

(b) Megválasztja az egyházmegyei közgyűlésre képviselőit, annyiszor két képviselőt, ahány rendes, gyülekezeti (parókus) lelkészi állást tart fenn, és megbízólevéllel látja el őket. Megbízatásuk a legközelebbi egyházmegyei közgyűlésre érvényes.

Az egyházközségi presbitérium

13. §. (a) A presbitérium szavazati joggal bíró tagjai: az egyházközség valamennyi tisztségviselője (a gyülekezeti parókus lelkész, a segédlelkész, a lelkészjelölt, a lévita lelkész, az egyházközségi felügyelő, a másodfelügyelő, a gondnok, a másodgondnok, a pénztáros, a pénzügyi ellenőr, a jegyző) és a megválasztott presbiterek.

(b) A presbitérium tanácskozási joggal bíró tagjai: a megválasztott pótpresbiterek.

(c) A presbitérium, szavazati joggal rendelkező tagjainak akadályoztatása esetén, alkalmilag póttagjai közül egészíti ki sorait.

(d) Az az egyházközségi tisztségviselő, aki lemond tisztségéről, elveszíti presbitériumi tagságát.

14. §. (a) Lelkészválasztás előkészítése esetén az egyházközségi presbitériumot az egyházmegyei elnökség hívja össze, és annak ülésén elnököl.

(b) A presbitériumi gyűlésre a tagokat általában templomi hirdetéssel, vagy sürgős esetekben a gyűlés előtt legalább 24 órával írásbeli meghívóval, vagy telefonértesítéssel hívják össze. A gyűlés napirendjét minden esetben közölni kell.

15. §. A presbitérium gyűlése határozatképes, ha szabályszerűen hívták össze és a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább fele + 1 tagja jelen van.

16. §. Az elnökség tagjai (a társelnökök):

(a) együtt illetékesek összehívni a közgyűlést és a presbitériumot, és azok gyűlésein megegyezés szerint elnökölnek;

(b) Az egyházközség Lelkészi Hivatala külön nyilvántartást vezet az egyházközség tagjairól, külön a hozzá tartozó fiókegyházközség és szórványkörzet tagjairól, valamint külön az egyházközség választójogú tagjairól, és azokat 3 évente felterjeszti az egyházmegyei hivatalhoz.

Az egyházközség tisztségviselői

17. §. (a) Az egyházközség tisztségviselőit, a Kánon által előírt választási évben, a presbitérium és a közgyűlés javaslatára a közgyűlés választja meg 6 évre, az egyházközség választójogú tagjai sorából, kivéve a gyülekezeti (parókus) lelkészt, akiket meghatározatlan időre választ a közgyűlés a presbitérium által eszközölt meghívás vagy pályázat útján, valamint azokat a lelkészeket, akik püspöki kinevezés útján, meghatározott időre végeznek helyettes-, segédlelkészi, lelkészjelölti és lévita lelkészi szolgálatot.

18. §. (a) Az egyházközségi felügyelő, a másodfelügyelő és a gondnok akadályoztatása esetén ezek törvényes helyettese a rangidős prebiter.

(b) Ha az egyházközségi felügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, választást kell kiírni. Az új egyházközségi felügyelő megválasztásáig a tisztséget a másodfelügyelő tölti be.

(c) Ha az egyházközségi felügyelő lemond tisztségéről, a lemondás után a presbitériumnak nem tagja. Csak újraválasztás esetén lehet ismét presbiter.

19. §. (a) Az egyházközségi másodfelügyelő az egyházközségi felügyelő segítőtársa, annak minden tevékenységében, és akadályoztatása esetén törvényes helyettese.

(b) Ha az egyházközségi másodfelügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, a presbitérium saját kebeléből egyházközségi másodfelügyelőt bíz meg a ciklus végéig, illetve az új választásokig.

20. §. (a) Az egyházközségnek legkevesebb 7, legtöbb 18 presbitere lehet. A presbitérium a megválasztott tisztségviselőkből és a megválasztott presbiterekből, illetve tanácskozási joggal rendelkező pótpresbiterekből áll.

(b) A pótpresbiterek száma a megválasztott presbiterek számának egyharmadát teszi ki.

(c) Ha a presbiterek száma 7 alá esik, akkor az ügyben illetékes egyházmegye elnöksége kivizsgálja a helyzetet, és javaslatot tesz az egyházkerületi elnökségnek rendkívüli presbiterválasztásra a Kánon 59. §. (b) pontjának előírásai szerint, és esetenként a fegyelmi eljárás beindítására.

III. Fejezet

Egyházmegyei választások

Az egyházmegyei közgyűlés

21. §. Az egyházmegyei közgyűlés szavazati joggal bíró tagjai:

(a) az egyházmegye elnöksége: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, vagy azok törvényes helyettesei;

(b) az egyházmegyéhez tartozó megválasztott és kinevezett lelkészek és egyházközségi felügyelők, vagy azok törvényes helyettesei;

(c) választás alapján az egyházközségek képviselői. Minden egyházközség annyiszor két képviselőt küld, ahány rendes gyülekezeti (parókus) lelkészi állást tart fenn. Továbbá a fiókegyházközségek is két megválasztott képviselőt küldhetnek.

22. §. Az egyházmegyei közgyűlés határozatképes, ha azt szabályszerűen hívták össze és szavazójogú, tagjainak legalább fele +1 jelen van.

23. §. Az egyházmegyei közgyűlés hatásköre:

(a) Megválasztja az egyházmegye tisztségviselőit: alesperest, egyházmegyei másodfelügyelőt, egyházmegyei gondnokot és másodgondnokot, az egyházmegyei jogtanácsost, ifjúsági előadót, kateketikai előadót, diakóniai előadót, két építészeti szaktanácsadót, az egyházmegyei titkárt, jegyzőt, 2 pénzügyi ellenőrt (lehetőleg szakembert), a fegyelmi bizottsági tagokat, valamint az egyházmegye zsinati küldötteit. Saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot

Az egyházmegyei presbitérium

24. §. Az egyházmegyei presbitérium tagjai: az egyházmegye valamennyi tisztségviselője, kivéve a 2 pénzügyi ellenőr és a fegyelmi bizottsági tagok.

25. §. Az egyházmegyei presbitérium hatásköre:

(a) Első fokon dönt az egyházközségi választások érvényessége tárgyában, valamint az egyházközségi hatóságok határozatai vagy intézkedései ellen benyújtott panaszok és vagyonjogi keresetek felett, s ha személyi mulasztást állapít meg az egyház tisztségviselői vagy alkalmazottai részéről, elrendeli a fegyelmi kivizsgálást.

(b) Elrendeli az esperes és egyházmegyei felügyelő választását, javaslatot tesz a nem lelkészi jellegű tisztségviselők megválasztására és saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot.

Az egyházmegye tisztségviselői

26. §. (a) Az egyházmegye tisztségviselőit, az esperes és egyházmegyei felügyelő kivételével, az egyházmegyei közgyűlés választja meg.

(b) Az egyházmegyei tisztségviselők választása 6 évre szól, és az egyházközségi tisztségviselők választása utáni, illetve az egyházkerületi tisztségviselők választása előtti évben történik.

(c) A lelkészi jellegű tisztségviselők megválasztására az egyházmegye lelkészi kara tesz javaslatot a közgyűlésnek, kivéve azokat az eseteket, amelyekre nézve a Kánon másképpen rendelkezik.

(d) A nem lelkészi jellegű tisztségviselők megválasztására az egyházmegyei presbitérium tesz javaslatot a közgyűlésnek.

27. §. (a) Az egyházmegyei tisztség megüresedése esetén, az egyházmegyei esperes és felügyelő kivételével, a soron következő egyházmegyei közgyűlés új tisztségviselőt választ, akinek mandátuma a soron következő egyházmegyei választások idejéig tart.

(b) Ez esetben a jelölést bármely tisztségre nézve az egyházmegyei presbitérium eszközli.

28. §. Az esperesi, egyházmegyei felügyelői tisztség megüresedése esetén, azok tisztségét a soron következő egyházmegyei választásokig, az alesperes, az egyházmegyei másodfelügyelő, illetve a másodgondnok tölti be. Akadályoztatásuk esetén az egyházmegyei presbitérium a saját kebeléből választja meg helyetteseiket.

29. §. Az esperest egyszerű többséggel (fele+1) választják az egyházközségi közgyűlések, az egyházmegye legalább 10 éve egyházi szolgálatban álló, felszentelt lelkészei sorából.

30. §. Az alesperest az esperes javaslatára választja az egyházmegyei közgyűlés egyszerű többséggel (fele+1), az egyházmegye lelkészei sorából.

31. §. Az egyházmegyei felügyelőt egyszerű többséggel (fele+1) az egyházközségi közgyűlések választják, az egyházközségek nem lelkészi tisztségviselői sorából.

32. §. Az egyházmegyei felügyelő az egyházmegyei közgyűléseken és a presbitérium ülésein, az egyházközségi felügyelők és gondnokok tanácsán, valamint az egyházmegye területén zajló lelkészválasztói egyházközségi presbiteri és közgyűléseken elnöktársa az esperesnek, akivel egyetértésben szervezi és intézi az egyházmegye ügyeit.

33. §. (a) Az egyházmegyei másodfelügyelő az egyházmegyei felügyelő törvényes helyettese.

(b) Ha az egyházmegyei felügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, választást kell kiírni. Az új egyházmegyei felügyelő megválasztásáig a tisztséget a másodfelügyelő tölti be.

(c) Ha az egyházmegyei felügyelő lemond tisztségéről, a lemondás után a presbitériumnak nem tagja, és csak újraválasztás esetén töltheti be ismét a presbiteri tisztséget.

34. §. Ha az egyházmegyei másodfelügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, a presbitérium saját kebeléből egyházmegyei másodfelügyelőt bíz meg a ciklus végéig, illetve az új választásokig.

35. §. Az egyházmegyei másodfelügyelőt egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek nem lelkészi tisztségviselőinek sorából.

36. §. Az egyházmegyei gondnokot egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek nem lelkészi tisztségviselőinek sorából.

37. §. Az egyházmegyei másodgondnokot egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek nem lelkészi tisztségviselőinek sorából.

38. §. Az egyházmegyei jogtanácsost egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés, lehetőleg az egyház jogász szakemberei közül.

39. §. A katekétikai előadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegye lelkészei közül.

40. §. Az ifjúsági előadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegye lelkészei közül.

41. §. A diakóniai előadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházközségek teológiai képzettséggel rendelkező alkalmazottai közül.

42. §. A 2 építészeti szaktanácsadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyház építészeti szakemberei közül.

43. §. Az egyházmegyei titkárt viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházközségek teológiai végzettséggel rendelkező alkalmazottai közül.

44. §. (a) Az egyházmegyei jegyző az egyházmegyei titkárral együtt vezeti a jegyzőkönyvet az egyházmegyei közgyűléseken és presbiteri gyűléseken.

(b) A jegyzőt viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházközségi tisztségviselők sorából.

45. §. A két pénzügyi ellenőrt egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyház pénzügyi szakemberei közül.

46. §. (a) Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság tagjai: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, mint elnökség, továbbá hét tag, akik közül hármat a lelkészek, négyet a világiak közül kell választani.

(b) A fegyelmi bizottsági tagokat egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés.

IV. Fejezet

Egyházkerületi választások

A Zsinat

47 §. Az egyházkerület legfőbb képviseleti és közigazgatási, törvényhozó és választói, valamint teológiai döntést hozó szerve a Zsinat. A Zsinat ülése nem nyilvános.

48. §. A Zsinat szavazati joggal rendelkező tagjai:

(a) Hivatalból tagjai a Zsinatnak az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökségek, a püspökhelyettes, az egyházkerületi másodfelügyelő, egyházkerületi főtanácsos és az egyházkerületi jogtanácsos.

(b) Választás alapján, a tíznél kevesebb lelkészi állást számláló egyházmegye közgyűlése (Nagylak) négy (4) küldöttet és feleannyi pótküldöttet (2), míg a tíznél több lelkészi állást számláló egyházmegye közgyűlése (Brassó, Kolozsvár) nyolc (8) küldöttet és feleannyi pótküldöttet (4) választ, egyenlő arányban a lelkészek és nem lelkészek soraiból. A zsinati üléseken szavazati joggal rendelkeznek: az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökségek, a püspökhelyettes, az egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi főtanácsos, az egyházkerületi jogtanácsos, valamint az egyházmegyei küldöttek. A pótküldöttek az egyházmegyei küldöttek szavazati jogát gyakorolhatják, azoknak akadályoztatása esetén a saját megyéiken belül, a paritás elvét betartva.

(c) Amennyiben a választott zsinati tag más egyházmegye területén vállal munkát vagy az őt megválasztó egyházmegye területéről elköltözik, elveszíti zsinati tagságát és helyébe szavazati joggal az illető egyházmegye pótküldöttje lép.

(d) A Zsinat mandátuma 6 évig tart, melynek lejártával az egyházkerületi presbitérium zsinati választásokat rendel el.

e) Amennyiben a Zsinat működésképtelenné válik, az egyházkerületi presbitérium előrehozott zsinati választásokat rendel el.

49. §. A Zsinat határozatképes:

(a) ha szabályszerűen hívták össze;

(b) ha szavazati joggal rendelkező mind lelkészi, mind világi tagjainak, legalább fele + 1 jelen van és minden egyházmegye képviselteti magát.

50. §. A Zsinat hatásköre:

(a) Jelöléseket tesz a püspöki tisztségre.

(b) 6 éves ciklusra megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit, kivéve a püspököt és az egyházkerületi felügyelőt. Saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot.

Az egyházkerületi presbitérium

51. §. Az egyházkerületi presbitérium tagjai:

(a) az egyházkerületi elnökség: a püspök és az egyházkerületi felügyelő;

(b) a lelkészi tisztségviselők közül: a püspökhelyettes, a belmissziói előadó, az egyházkerületi főtanácsos, az esperesek, a külügyi tanácsos, a teológiai bizottság elnöke, a katekétikai előadó, a diakóniai előadó, a sajtófelelős és az ifjúsági előadó;

(c) a nem lelkészi tisztségviselők közül: az egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházmegyei felügyelők, a külügyi titkár, a gazdasági tanácsos, a jogtanácsos, az ügyész és a számvevőszék elnöke;

(d) tanácskozási joggal: az egyházkerületi főkönyvelő.

52. §. Az egyházkerületi presbitérium határozatképes:

(a) ha szabályszerűen hívták össze;

(b) ha tagjainak legalább fele + 1 jelen van.

53. §. Az egyházkerületi presbitérium hatásköre:

(a) első fokon dönt az egyházmegyei választások érvényessége tárgyában, valamint az egyházmegyei hatóságok határozatai vagy intézkedései ellen benyújtott panaszok és vagyonjogi keresetek felett;

(b) fellebbviteli szervként dönt az egyházközségi választások érvényessége tárgyában, valamint az egyházközségi hatóságok határozatai vagy intézkedései ellen benyújtott panaszok és vagyonjogi keresetek felett;

(c) elrendeli a püspök és az egyházkerületi felügyelő választását, megválasztja a szavazatbontó bizottság 5 tagját, amelyben lehetőség szerint minden egyházmegye képviselve kell legyen. A szavazatbontó bizottság saját köréből választ elnököt.

d) összeállítja az egyházkerület nem lelkészi tisztségeire jelölt személyek listáját.

54. §. A püspök és az egyházkerületi felügyelő mint Elnökség:

(l) a Kánon 59. §.b és 87. §. c. pontjai értelmében elrendelik a rendkívüli választásokat.

Az egyetemes lelkészi kar

55. §. Az egyetemes lelkészi kar tesz javaslatot az egyházkerületi lelkészi tisztségviselők megválasztására, kivéve a püspököt, a püspökhelyettest és az egyházkerületi főtanácsost.

Az egyházkerület tisztségviselői

56. §. (a) Az egyházkerület tisztségviselőit a Zsinat választja, kivéve a püspököt és az egyházkerületi felügyelőt.

(b) Az egyházkerületi tisztségviselők mandátuma 6 évre szól.

57. §. (a) A lelkészi tisztségekre szóló jelöltek listáját, kivéve a püspököt, püspökhelyettest és egyházkerületi főtanácsost, a lelkészi kar, a nem lelkészi tisztségekre szóló jelöltek listáját pedig az egyházkerületi presbitérium állítja össze a választói zsinat előtt. A püspöknek is jogában áll egy jelöltlistát összeállítani a választói zsinat előtt.

(b) Az egyházkerület elnöksége nyilatkozattételre szólítja fel a jelölteket arra nézve, hogy elfogadják-e a jelölést. A nyilatkozattételt kötelező módon jegyzőkönyvbe kell venni. Azoknak a jelölteknek, akik nincsenek jelen 2 hét áll rendelkezésükre, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek.

(c) Szükség esetén az egyházkerületi presbitérium újabb jelölést eszközöl.

(d) A választói zsinatra az elnökség meghívja és bemutatja a jelölteket.

58. §. Lemondás, elhalálozás, elmozdítás, hivatalvesztés, egyháztagságból való kizárás vagy felfüggesztés esetén a soron következő zsinat a megüresedett tisztségre új tisztségviselőt választ, akinek a mandátuma a következő egyházkerületi választásokig tart.

59. §. Ha a püspök mandátuma bármely okból megszűnik,  az egyházkerületi presbitérium hat hónapon belül elrendeli a püspökválasztást.

60. §. Azokban az esetekben, amelyekre nézve 2/3-os többséget ír elő a Kánon, ha a választás első fordulójában a jelöltek közül egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül választ a Zsinat egyszerű többséggel (fele+1).

61. §. A választói zsinaton a szavazás titkos, szavazólapok által történik.

62. §. (a) A püspököt viszonylagos többséggel választják az egyházközségek közgyűlései. A püspökjelölt legalább 10 éve egyházi szolgálatban lévő felszentelt lelkész kell legyen.

(b) A püspököt ciklusra, meghatározott mandátumi időre választják meg, és újraválasztható. A ciklus időtartama 12 év.

(c) A megválasztott püspök 70 éves koráig töltheti be hivatalát.

(d) A lelkészi kar vagy az egyházkerületi presbitérium indokolt kérésére a Zsinat 2/3-os többséggel felmentheti tisztségéből a püspököt.

63. §. A püspökhelyettest a püspök javaslatára, viszonylagos többséggel választja a Zsinat, az egyházkerület kebelében legalább már 10 éve egyházi szolgálatban álló felszentelt lelkészei közül.

64. §. Ha a püspöhelyettes mandátuma bármely okból megszűnik, a püspök javaslatára a zsinat új püspökhelyettest választ. Az új püspökhelyettes megválasztásáig a tisztséget a rangidős esperes tölti be.

65. §. Az egyházkerületi felügyelőt viszonylagos többséggel választják az egyházközségek közgyűlései, a nem lelkészi tisztségviselők sorából, 6 éves ciklusra.

66. §. Ha az egyházkerületi felügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, új választást kell kiírni. Az új egyházkerületi felügyelő megválasztásáig a tisztséget az egyházkerületi másodfelügyelő tölti be.

67. §. Az egyházkerületi másodfelügyelőt viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyházközségi vagy egyházmegyei nem lelkészi tisztségviselők sorából.

68. §. Ha az egyházkerületi másodfelügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, a következő választói zsinatig a tisztséget a rangidős egyházmegyei felügyelő tölti be.

69. §. (a) Az egyházkerületi főtanácsost, a püspök javaslatára, viszonylagos többséggel választja meg a Zsinat, a legalább 5 éve egyházi szolgálatban álló lelkészek sorából.

(b) Akadályoztatása esetén, helyettesét a püspök nevezi ki az egyházkerület lelkészi tisztségviselői sorából.

70. §. A belmissziói előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat a 10 éve egyházi szolgálatában álló felszentelt lelkészek sorából.

71. §. A sajtófelelőst a Zsinat választja viszonylagos többséggel a lelkészi jelöltek közül.

72. §. A katekétikai előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

73. §. Az ifjúsági előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

74. §. A diakóniai előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

75. §. A külügyi tanácsost viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

76. §. A külügyi titkárt viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház arra alkalmas nem lelkészi tagjai közül.

77. §. A teológiai bizottság elnökét viszonylagos többséggel a Zsinat választja az egyház felszentelt lelkészei közül, illetve teológiai, tudományos munkatársai köréből.

78. §. A gazdasági tanácsost viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház gazdasági szakemberei közül.

79. §. A jogtanácsost viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház jogász szakemberei közül.

80. §. Az ügyészt viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház jogász szakemberei közül.

81. §. A számvevőszék elnökét viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház pénzügyi szakemberei közül.

82. §. A Zsinat viszonylagos többséggel választ egy lelkészi számvevőt az egyház lelkészei közül, és egy nem lelkészi számvevőt, lehetőleg az egyház pénzügyi szakemberei közül.

83. §. Az Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság négy lelkészi, nyolc nem lelkészi tagját viszonylagos többséggel választja a Zsinat.

Jóváhagyta és kihirdette a 2016. április 14-15-én tartott Kolozsvár-i Zsinat