www.evangluth.ro

2017. április. 24., hétfő

Képgaléria


 

Kánon

A ROMÁNIAI EVANGÉLIKUS - LUTHERÁNUS EGYHÁZ

KÁNONJA, JOGSZABÁLYAI

 

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

Elnevezés, önmeghatározás

 

1. §. (a) Elnevezése: Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE).

(b) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a Romániában élő evangélikus hívek közös vallásgyakorlata érdekében megszervezett közössége, Jézus Krisztus anyaszentegyházának része.

 

2. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tanítása és szolgálata a reformáció lutheri irányzatának hitvallásai szellemében a Szentíráson alapul. Az Egyetemes hitvallások Apostoli Hitvallás, Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás és Athanasius Hitvallása mellett legfontosabb hitvallási iratainak tekinti a Meg Nem Változtatott Ágostai Hitvallást és Luther Márton Kiskátéját.

 

3. §. (a) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a hitvallás azonossága alapján szószéki és oltári közösségben él a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházzal (Erdélyi Szász Evangélikus Egyház), a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, minden magyar evangélikus egyházzal, a Lutheránus Világszövetség valamennyi tagegyházával, valamint más országok evangélikus egyházaival.

(b) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szószéki és úrvacsorai közösségben él a Romániai Református Egyházzal, amely kapcsolat évszázados történelmi hagyományokon alapul, továbbá a Leuenbergi Konkordiát elfogadó egyházakkal.

(c) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházat a Jézus Krisztusba vetett hit alapján testvéri kapcsolat köti össze a többi keresztyén egyházzal. Ökumenikus kapcsolatokat tart fenn a romániai és külföldi egyházakkal, elsősorban az Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak Konferenciája tagegyházaival.

 

4. §. (a) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Jézus Krisztustól rendelt küldetésének tekinti, hogy az evangéliumot tisztán és igazán hirdesse minden embernek, a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki, és hitének gyümölcseként a szeretetet Jézus Krisztus tanítása és példája szerint gyakorolja. Ennek a megvalósításáért minden egyháztag és egyházi tisztviselő felelősséggel tartozik.

(b) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház feladatának tekinti az egyházi szolgálat megszervezését, a szervezett missziói, diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést, az egyházi szolgálatra való felkészítést és tiszteletben tartja a teológia művelésének szabadságát.

(c) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tiszteletben tartja Románia alkotmányát, betartja a törvényeit. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház belső szervezetében, törvényeiben, rendelkezéseiben, kormányzási és fegyelmezései munkájában, Románia alkotmányának szellemében önálló és független, belső ügyeit autonóm módon intézi.

 

 

Az egyház tagjai és szervezete

 

5. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház tagja az a magyar, szlovák, német, román vagy más ajkú személy, aki:

(a) részesült a keresztség szentségében;

(b) evangélikus egyházunkhoz való tartozását személyesen kinyilvánítja, konfirmáció vagy betérési nyilatkozat által;

(c) az evangélikus egyház tanítását elfogadja, vallja és képességei szerint megtartani igyekszik.

 

6. §. Az egyháztagság elhalálozással, az egyházból való kilépéssel vagy fegyelmi kizárással szűnik meg.

 

7. §. (a) Az egyháztagság egyházközségi tagságban valósul meg.

(b) Az egyházközség tagja az az egyháztag, aki annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez mérten részt vesz, és az egyházközség területén lakik.

(c) Választójogát minden egyházközségi tag csak egy egyházközségben, mégpedig abban az egyházközségben gyakorolhatja, amelynek területén, illetve szórványkörzetében állandó lakhelye van.

 

8. §. (a) Az egyháztagok egyházközségekbe szerveződnek. Az egyházközségek egyházmegyét, az egyházmegyék pedig egyházkerületet alkotnak.

(b) A híveknek anya- vagy fiókegyházközségekbe való szervezését, a szórványhelyek elosztását az egyházközségek között, illetve az egyházközségek egyházmegyébe való beosztását az egyházkerületi presbitérium állapítja meg.

(c) Az egyházközségek, egyházmegyék és egyházkerület, valamint az általuk létrehozott törvényes intézmények a törvény értelmében jogi személyek.

 

Szolgálati nyelv

 

9. §. (a) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház gyülekezeteiben az istentiszteleti, szolgálati nyelv: a magyar, szlovák, német, illetve román, az egyházközség tagjainak anyanyelvétől és hagyományától függően.

(b) Valamely gyülekezet, egyházközség vagy szórványközösség szolgálati nyelve tekintetében az egyházközségi közgyűlés, illetve szórványközösség kérésére és az illetékes egyházmegyei elnökség véleményezése alapján az egyházkerületi presbitérium dönt.

 

Az egyház önkormányzata

 

10. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház autonóm szervezet. Minden ügyét önállóan intézi. Maga alkotja meg Kánonját, törvényeit, belső szabályrendeleteit.

11. §. (a) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban az egyházkormányzás zsinatpresbiteri elv alapján történik, mely szerint a jelen Kánonban megfogalmazott feltételek mellett minden egyházközségi tag jogosult részt venni az egyház kormányzásában közvetlenül vagy törvényes képviselőin keresztül.

(b) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház kormányzásában a paritás elve, vagyis a lelkészi és nem lelkészi elem azonos méretű befolyása érvényesül.

12. §. (a) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legfőbb képviseleti és közigazgatási, törvényhozó és választói, valamint teológiai döntést hozó szerve a Zsinat.

(b) Az egyházközség és egyházmegye legfőbb képviseleti, közigazgatási és választói szerve a Közgyűlés.

 

13. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház kormányzó, végrehajtó szerve minden szinten a presbitérium.

 

14. §.   (a) A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak minden szinten lelkészi és nem lelkészi tisztviselőből álló, választott elnöksége van. Egyházközségi szinten a lelkész és az egyházközségi felügyelő, egyházmegyei szinten az esperes és az egyházmegyei felügyelő, egyházkerületi szinten a püspök és az egyházkerületi felügyelő, illetve ezek törvényes helyettesei.

(b) Az elnökség tagjai a társelnökök, akik egyenlő joggal képviselik a hatóságok előtt választó közösségüket és annak törvényes szerveit, azokat együtt illetékesek összehívni, azokon megegyezés szerint elnökölnek, azok nevében együtt illetékesek aláírni a hivatalos iratokat, és az egyház összes ügyeit konszenzus alapján intézik.

 

15. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház ügyintéző hivatalai:

(a) egyházközségi szinten a Lelkészi Hivatal,

(b) egyházmegyei szinten az Esperesi Hivatal,

(c) egyházkerületi szinten pedig a Püspöki Hivatal.

 

16. §. Az egyházközségeknek, egyházmegyéknek és egyházkerületeknek jogában áll létrehozni és fenntartani: szeretet-, bel- és külmissziói vagy más vallásos célú intézményeket, közoktatási és saját személyzete kiképzését szolgáló tanintézeteket, nyugdíjpénztárat, könyv és folyóirat-kiadót, médiaműhelyeket, valamint gazdasági egységeket.

A felsorolt intézmények és szervezetek működéséről a Romániai törvényeknek megfelelően a zsinat által hozott külön jogszabály rendelkezik, s mint ilyen az egyház szervezetéhez tartozik és az egyházi hatóságok igazgatása, kormányzata és felügyelete alatt áll.

 

17. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház az egyházi szolgálat és kormányzás elősegítése érdekében tanácsadó testületeket szervez és működtet.

 

18. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház bíráskodó illetve fegyelmező szolgálatát egyházközségi szinten, a presbitériumokból alakuló Egyházközségi Fegyelmi Bizottság, az egyházmegyék szintjén megszervezett Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság, az egyházkerület szintjén megszervezett (Egyetemes) Egyházkerületi Fegyelmi Bizottság, illetve esetenként az ebből alakuló Külön Fegyelmi Bizottság által végzi.

19. §. (a) Minden közgyűlésen, presbiteri gyűlésen és az egyházkormányzat minden szabályos bizottsági gyűlésén jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell: a szavazásra jogosult jelenlevők névjegyzékét, az előre meghirdetett és tényleges tárgysorozatot, név szerint az elnökséget, jegyzőket, hitelesítőket, valamint az elhangzott javaslatokat és határozatokat.

(b) A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a felettes egyházi hatóságoknak.

 

20. §. (a) Az egyházi gyűléseken a szavazati jogokkal rendelkezők többségének törvényesen megnyilvánult akarata dönt.

(b) Egyházi tisztségre csak olyan egyháztag választható, illetve egyházi választásokon csak olyan egyháztag rendelkezik választó joggal, aki 18. életévet betöltötte, és anyagilag is rendszeresen hozzájárul az egyház fenntartásához.

(c) A szavazás az egyházi gyűléseken általában nyílt.

(d) Fontosabb anyagi természetű, vagy elvi jelentőségű ügyekben az elnökség névszerinti szavazást rendelhet el.

(e) Választás és személyes természetű ügyekben az érintettek kérésére, vagy az elnökség döntése alapján, a közgyűlés jóváhagyásával elrendelhető a titkos szavazás.

 

21. §. (a) Közgyűlés, illetve Zsinat csak a tárgysorozat ügyeiben hozhat érvényes határozatot.

(b) A Közgyűlés, illetve a Zsinat határozatát csak egy újabb Közgyűlés, illetve Zsinat módosíthatja.

(c) Választásra vonatkozó határozatot azonban, az arra illetékes testület csak fegyelmi úton semmisítheti meg.


22. §. (a) Közgyűlési, illetve zsinati határozatok a gyűlésen történő kihirdetésük által lépnek hatályba.

(b) Más egyházi hatóság közigazgatási határozata, rendelkezése, a határozat vagy intézkedés közlésével (kihirdetésével, illetve kézbesítésével) lép hatályba.

(c) Választás eredménye csak a fellebbezési idő után, a választás eredménye kihirdetésétől számított 15 nap elteltével lép érvénybe, fellebbezés esetén azonban meg kell várni a választás érvényességét kivizsgálni illetékes hatóság döntését.

 

 

A lelkészi szolgálat

 

23. §. (a) Az evangélium hirdetésére és szentségek kiszolgáltatására Jézus Krisztus külön szolgálatot rendelt. Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra szabályszerűen elhívott (felszentelt) lelkész végzi.

(b) A lelkészszentelés a püspök kizárólagos joga és feladata.

(c) Lelkésszé szentelni csak megfelelő teológiai képzettséggel rendelkező, tiszta erkölcsű egyháztagot lehet, legalább egy évi lelkészjelölti szolgálat és a lelkészképesítő vizsga letétele után. A Teológiai Bizottság a jelölt lelkészi szolgálatra való alkalmasságát is megvizsgálja, és javaslatot tesz a püspöknek a jelölt felszentelését illetően.

(d) A lelkészjelölt a felszentelés alkalmával nyeri el a lelkészi címet és oklevelet.

(e) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel való szolgálatuk a lelkészi alkalmazás helyétől és az egyház kormányzási hatáskörtől függetlenül azonos.

(f) Az egyházi alkalmazásban lévő lelkész sajátos joga és kötelessége az egyházi szolgálatok végzése: Isten igéjének nyilvános hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása, a bűnökből való feloldozás, a házasság egyházi megáldása, az egyházi temetések végzése és a hívek pásztorolása.

 

24. §. Szükség esetén a püspök részleges teológiai képzettségű, arra alkalmas, tiszta erkölcsű egyháztagot vizsga alapján lévitává szentelhet, s azt segédlelkészi minőségben kinevezheti lelkészi szolgálatra.

 

25. §. A püspök a gyülekezetépítés érdekében teológiai hallgatókat, a gyülekezeti (parókus) lelkész kérésére a gyülekezet arra érdemes és alkalmas tagjai sorából laikusokat is felhatalmazhat kisegítő istentiszteleti szolgálatra (igehirdetés és úrvacsoraosztás)

 

26. §. A gyülekezeti (parókus) lekészt és helyettes gyülekezeti lelkészeket a püspök jóváhagyásával az esperes iktatja be, a segédlelkészeket, lelkészjelölteket és a kisegítő istentiszteleti szolgálatra felhatalmazott laikusokat pedig a gyülekezeti (parókus) lelkész iktatja be, istentisztelet és egyházközségi közgyűlés keretében.

 

27. §. Az egyházkerületben végzett bármely lelkészi szolgálat tanítási tisztasága és a lelkész, illetve lelkészjelölt és lévita, vagy kisegítő lelkészi szolgálatra felhatalmazott laikus etikai magatartása fölött a püspök gyakorol felügyeletet.

 

28. §. A felszentelt lelkészek és léviták, valamint a lelkészjelöltek:

(a) kizárólagos joga és kötelessége liturgikus szolgálat alkalmával viselni az egyház által előírt, illetve engedélyezett liturgikus öltözetet;

(b) tartózkodjanak minden olyan foglalkozástól és ténykedéstől, mely szent hivatásuknak nem felel meg, vagy amely a szolgálatra való felkészülésben, hivatalos teendőik végzésében akadályul szolgálhat, híveikkel való viszonyukat megzavarhatja;

(c) megjelenésükben, öltözködésükben és viselkedésükben méltók legyenek a lelkészi hivatáshoz;

(d) bármilyen mellékfoglalkozást csak az egyházmegyei elnökség engedélyezésével vállalhatnak. Az így adott engedélyeket az esperes köteles az egyházkerület elnökségének bejelenteni. Amennyiben az engedélyezett mellékfoglalkozás egyetemes egyházi érdekből kifogásolható, az egyházkerület elnöksége azt eltilthatja;

(e) evangélikus lelkész vagy lelkészjelölt rendszerint evangélikussal köthet házasságot. A házasságkötéshez a püspök előzetes engedélye szükséges;

(f) a lelkésznek általában nem szabad házasságát felbontania. Ezen tilalom alól a püspök kivételes esetben felmentést adhat.

(g) Hivatalukat 70 éves korig tölthetik be.

 

29. §. (a) A lelkész, helyettes lelkész, segédlelkész, lévita és a lelkészjelölt rendszerint fizetett alkalmazottja az egyháznak.

(b) A lelkész szolgálati lakásra jogosult, amelynek közköltségeit presbiteri határozat alapján az egyház magára fogja vállalni.

 

30. §. A lelkészek nyugdíjazásuk után is megőrzik lelkészi jellegüket. Felkérésre, az illetékes lelkész beleegyezésével bármely lelkészi, istentiszteleti szolgálatot végezhetnek.

 

31. §. Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilépett, vagy akit fegyelmi eljárás következtében hivatalvesztésre ítéltek, elveszti lelkészi jellegét, lelkészi szolgálatot nem végezhet, liturgikus öltözetet nem viselhet és a lelkészi címet nem használhatja.

 

32. §. Amennyiben a lelkészi oklevél birtokosa megszakítás nélkül öt éven keresztül nem állt egyházi alkalmazásban, a Teológiai Bizottság vizsgálata és a püspök jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy lelkészként újra szolgálatba állhasson.

Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai

 

33. §. (a) Egyházi tisztséget csak olyan nagykorú, tiszta erkölcsű egyháztag tölthet be, aki megfelel a tisztségéhez szükséges feltételeknek, rendszeresen részt vesz az egyház életében legalább három éve és anyagilag hozzájárul az egyház fenntartásához. megengedett.

(b) Az egyházi tisztségekre történő választás 6 évre szol, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Kánon másként rendelkezik.

(c) Az újraválasztás megengedett.

(d) Az a tisztségviselő, aki 3 egymást követő szabályosan összehívott testületi gyűlésről igazolatlanul hiányzik, elveszti választás útján nyert tisztségét.

 

34. §. (a) Az egyház a szükségnek megfelelően fizetett alkalmazottakat állíthat szolgálatába, lehetőleg saját tagjai sorából.

(b) Alkalmazni csak olyan nagykorú, tiszta erkölcsű személyt lehet, aki a szolgálatához szükséges feltételeknek megfelel.

(c) Az egyház elvárja alkalmazottaitól, hogy képességeik szerint bekapcsolódjanak és tevékenyen részt vegyenek annak az egyházközségnek gyülekezeti életében, amelyben szolgálatot teljesítenek, illetve amelynek területén állandó lakhelyük van.

 

35. §. A tisztségviselőket és alkalmazottakat szolgálatukba iktatásuk alkalmával jogaikról, kötelességeikről kimutathatóan tájékoztatni kell.

 

36. §. Minden egyházi tisztségviselő és alkalmazott felelős az egyháznak szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárért.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. AZ EGYHÁZKÖZSÉG

 

37. §. (a) Egy meghatározott területen lakó, evangélikus-lutheránus hívek közös vallásos gyakorlat végett törvényesen megszervezett vallásos közössége az egyházközség.

(b) Az evangélikus-lutheránus egyházközség felvállalhatja mindazon keresztyének lelki gondozását, akik azt igénylik.

 

38. §. (a) Minden evangélikus-lutheránus szertartás szerint megkeresztelt, illetve betérési szándékát kinyilvánított, a helységből el nem költözött, vagy kitérési szándékát ki nem nyilvánított személy az egyházközség tagjának számít.

(b) Választójogú egyházközségi tagnak csak azon megkeresztelt és konfirmált egyháztagok számítanak, akik anyagilag is rendszeresen hozzájárulnak az egyházközség fenntartásához.

 

39. §. (a) Az egyházközségi tagok jogai: részt vehetnek az istentiszteleteken, élhetnek az egyház kegyelmi eszközeivel, igénybe vehetik a lelkész és egyházi tisztségviselők hivatalos szolgálatait, igénybe vehetik az egyházi intézményeket, gyakorolhatják a fennálló törvényes rendelkezések között a választó és választható jogot, konfirmálás után keresztszülők lehetnek, vallásügyi sérelmeik esetében kérhetik az illetékes egyházi szervek védelmét.

(b) Az egyházközségi tagok kötelessége: hogy vallásos és erkölcsös életet folytassanak, az istentiszteleteket látogassák, az egyház kegyelmi eszközeivel éljenek, gyermekeik megkereszteléséről és vallásos neveléséről gondoskodjanak, az egyház javát és jogos érdekeit tehetségük szerint előmozdítsák, az egyház fenntartásához rendszeresen hozzájáruljanak, az egyházi szabályrendeleteknek, rendelkezéseknek és az egyházi felsőbbség törvényes rendelkezéseinek engedelmeskedjenek, s az egyházi előjárókat tiszteletben tartsák.

 

40. §. Az egyházközség lehet:

(a) Anyaegyházközség, amelynek megszervezett presbitériuma, állandó lelkészi hivatala van. Döntéshozó testülete pedig a közgyűlés.

(b) Fiókegyházközség, amely valamely anyaegyházközség lelkészi hivatalához tartozik, saját megszervezett presbitériuma és közgyűlése van.

(c) Az egyházközség területén kívül élő evangélikus-lutheránus hívek az egyház szórványát képezik. A szórvány általában a legközelebb eső anyaegyházközség kötelékébe tartozik és annak szerves részét képezi.

d) úgy az anya-, mind a fiókegyházközség, választások eseten, egy szavazattal rendelkezik.

 

 

41. §. A hívek anya- vagy fiókegyházközségekbe való szervezését, a szórványhelyek elosztását az egyházközségek között, illetve az egyházközségek egyházmegyébe való beosztását az egyházkerületi presbitérium állapítja meg, figyelembe véve az illetékes egyházmegyei presbitériumok javaslatait.

 

42. §. Minden egyházközség köteles hozzájárulni a közegyház terheinek viseléséhez az egyházkerületi presbitérium által megszabott mértékben.

 

 

 

Az egyházközségi közgyűlés

 

43. §. Az egyházközség legfőbb képviseleti, közigazgatási és választói szerve az egyházközségi közgyűlés.

 

44. §.   (a) Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választójogú tagjai alkotják.

(b) Az egyházközségi közgyűlés elnöksége: az egyházközség gyülekezeti (parókus) lelkésze és felügyelője, illetve ezek törvényes helyettesei.

 

45. §.   (a) Az egyházközségi közgyűlés évente legalább egyszer, de szükség esetén többször is ülésezik.

(b) Az egyházközségi közgyűlést rendszerint az egyházközség elnöksége hívja össze, rendkívüli esetben, közegyházi indokból összehívhatja a felettes egyházi hatóság is, nevezetesen az egyházmegye vagy az egyházkerület elnöksége, és azon elnököl.

(c) Lelkészválasztás esetén az egyházközségi közgyűlést az egyházmegye elnöksége hívja össze, és azon elnököl.

(d) A választójogú tagok egy tizedének a lelkészi hivatalhoz írásban benyújtott kérésre az egyházközség elnöksége köteles összehívni az egyházközségi közgyűlést egy hónapon belül.

(e)  Az egyházközségi közgyűlés összehívása rendszerint a napirend pontos megjelölésével, legalább egy héttel előbb, a vasárnapi vagy ünnepi istentisztelet alkalmával, a templomban, látható helyen való kifüggesztés és meghirdetés által történik.

(f) Az egyházközségi választói közgyűlést azonban 3 megelőző vasárnapi istentiszteleten kell kihirdetni.

 

46. §. Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha szabályszerűen hívták össze.

 

47. §. Az egyházközségi közgyűlés hatásköre:

a) Jelöli és megválasztja az egyházközség presbitériumát és tisztségviselőit, valamint megválasztja az egyházmegye és egyházkerület elnökségét.

Saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot. A Szavazatbontó Bizottság saját köréből választ elnököt.

(b) Megválasztja képviselőit az egyházmegyei közgyűlésre, annyiszor két képviselőt, ahány rendes, gyülekezeti (parókus) lelkészi állást tart fenn, a póttagokat (feleannyit ahány képviselő) és megbízólevéllel látja el őket. Megbízatásuk a soron következő egyházmegyei közgyűlésre érvényes.

(c) Tárgyalja az egyházközség gyülekezeti (parókus) lelkészének az egyházközség életéről szóló évi jelentését és lelkipásztori tevékenységét.

(d) Tárgyalja az egyházközség felügyelőjének az egyházközség presbitériuma tevékenységéről szóló évi beszámolóját.

(e) Tárgyalja az egyházközség gondnokának és ellenőrének az egyházközség pénz- és vagyonügyi helyzetéről szóló évi jelentését.

(f) Dönt minden ingatlan építési, szerzési, elidegenítési (eladás, elajándékozás, csere, stb.), megterhelési és 5 év fölötti bérbevételi és bérbeadási ügyben, és a döntést jóváhagyás végett az egyházmegyei elnökség, illetve az egyházkerületi elnökség elé terjeszti.

(g) Megállapítja az egyházközségben végzendő istentiszteleti élet és gazdasági tevékenység főbb súlypontjait, irányvonalait.

(h) Elfogadja, vagy módosítja az egyházközségi presbitérium által javasolt költségvetést, láttamozásra az egyházmegyei elnökség elé terjeszti.

(i) Megszabja az egyházközség álláskeretét, és azt jóváhagyás végett az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökség elé terjeszti.

(j) Az egyházmegyei és egyházkerületi hatóságok rendelkezései a (c), (d), (e) és (h) pontokba foglalt jelentések, valamint az (f) pontba foglalt határozat alapján elrendeli a szükséges tennivalókat, és ellenőrzi azok végrehajtását.

 

 

Az egyházközségi presbitérium

 

48. §. Az egyházközség kormányzó, végrehajtó és fegyelmező szerve az egyházközségi presbitérium.

49. §. (a) A presbitérium szavazati joggal bíró tagjai: az egyházközség tisztségviselői (a gyülekezeti parókus lelkész, a segédlelkész, a lelkészjelölt, a lévita lelkész, az egyházközségi felügyelő, a másodfelügyelő, a gondnok, a másodgondnok, a pénztáros, a pénzügyi ellenőr, a jegyző) és a megválasztott presbiterek.

(b) A presbitérium tanácskozási joggal bíró tagjai: a megválasztott pótpresbiterek.

(c) A presbitérium, szavazati joggal rendelkező tagjainak akadályoztatása esetén, alkalmilag póttagjai közül egészíti ki sorait.

d) Az az egyházközségi tisztségviselő, aki lemond tisztségéről, elveszíti presbitériumi tagságát.

50. §. (a) A presbitérium gyűlését rendszerint az egyházközség elnöksége hívja össze, és azon elnököl.

(b) Lelkészválasztás előkészítése esetén az egyházközségi presbitériumot az egyházmegyei elnökség hívja össze, és azon elnököl.

(c) A presbitériumi gyűlésre a tagokat általában templomi hirdetéssel, vagy sürgős esetekben a gyűlés előtt legalább 24 órával írásbeli meghívóval, vagy telefonértesítéssel hívják össze. A gyűlés napirendjét minden esetben közölni kell.

 

51. §. A presbitérium gyűlése nem nyilvános.

 

52. §. A presbitérium gyűlése határozatképes, ha szabályszerűen hívták össze és a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább fele + 1 tagja jelen van.

 

53. §. Az egyházközségi presbitérium hatásköre:

(a) megszervezi és irányítja az egyházközség belmissziói és diakóniai munkáját;

(b) az egyházkerületi rendelkezések értelmében megszabja és megszervezi az istentiszteleti és egyéb alkalmakat, a hitoktatás, konfirmációi előkészítés, ifjúsági munka, vasárnapi iskola alkalmait és feladatait;

(c) az egyházközséget körzetekre osztja és a körzetfelelőséggel a választott presbitereket és pótpresbitereket bízza meg;

(d) javaslatot terjeszt elő az egyházközségi közgyűlésre tartozó ügyekben;

(e) intézkedik, hogy az egyházközségi, egyházmegyei közgyűlés és Zsinat által hozott határozatok érvényre jussanak;

(f) előkészíti az egyházközség költségvetését;

(g) gondoskodik az egyházközség háztartási ügyeinek zavartalan menetéről, az egyházközség ingó és ingatlan vagyonának, s valamennyi értékének biztos megőrzéséről, gyümölcsöztetéséről;

(h) megszabja az egyházi szolgálatokért járó illetékeket;

(i) az érvényben levő jogszabályok és egyházkerületi döntések értelmében megszabja az egyházközség tisztségviselőinek és alkalmazottainak munkakörét, bérét és javadalmazását.

(j) jóváhagyja a fizetett alkalmazottak munkaszerződésének megkötését, összhangban a 95. paragrafus előírásaival.

(k) dönt az egyházközség nem lelkészi fizetett alkalmazottainak munkafegyelmi ügyeiben;

(l) az egyházközség tagjai felett fegyelmezést gyakorol;

m) Megtárgyal minden ingatlan építési, szerzési, elidegenítési (eladás, elajándékozás, csere, stb.), megterhelési és bérbevételi-bérbeadási ügyet, majd döntés végett az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti.

(n) intézi mindazokat az ügyeket, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe és végrehajtja a közgyűlés jogerős határozatait.

 

 

 

 

Az egyházközség elnöksége

 

54. §. (a) Az egyházközség képviseleti és ügyviteli szerve az elnökség.

(b) Az elnökség tagjai: a megválasztott gyülekezeti (parókus) lelkész és az egyházközségi felügyelő, vagy akadályoztatásuk esetén törvényes helyetteseik.

 

55. §. Az elnökség tagjai (a társelnökök):

(a) együtt illetékesek összehívni a közgyűlést és a presbitériumot, és azok gyűlésein, megegyezés szerint, elnökölnek;

(b) együttesen és egyenlő joggal képviselik a hatóságok előtt az egyházközséget és annak törvényes testületeit.

(c) az egyházközség összes ügyeit egyetértőleg intézik;

(d) az egyházközség, illetve annak törvényes testületei nevében együtt illetékesek aláírni a hivatalos okiratokat.

 

56. §. Társelnöki minőségében a gyülekezeti (parókus) lelkész helyettese a kinevezett helyettes lelkész, az egyházközségi felügyelő helyettese pedig az egyházközségi másodfelügyelő.

 

 

 

A Lelkészi Hivatal

 

57. §. Az egyházközség ügyintéző hivatala: a Lelkészi Hivatal.

 

58. §. (a) A Lelkészi Hivatal felelős vezetője a gyülekezeti (parókus) lelkész, illetve annak törvényes helyettese.

(b) Adminisztratív jellegű tevékenységét a Lelkészi Hivatal az egyházközség presbitériuma által megszabott és az egyházmegyei elnökség által jóváhagyott munkarend szerint végzi.

(c) A Lelkészi Hivatal gondoskodik az anyakönyvek pontos vezetéséről, a levéltár, a leltár és pénzvitel szabályos kezeléséről.

(d) Az egyházközség Lelkészi Hivatala külön nyilvántartást vezet az egyházközség tagjairól, külön a hozzá tartozó fiókegyházközség és szórványkörzet tagjairól, valamint külön az egyházközség választójogú tagjairól, és azokat aktualizálva 3 évente felterjeszti az egyházmegye esperesi hivatalához.

(e) A Lelkészi Hivatalnak az egyházközség tisztségviselőiről, presbitereiről és alkalmazottairól pontos nyilvántartása kell legyen.

 

 

Az egyházközség tisztségviselői

 

59. §. (a) Az egyházközség tisztségviselőit, a Kánon által előírt választási évben, a presbitérium és a közgyűlés javaslatára a közgyűlés választja meg 6 évre, az egyházközség választójogú tagjai sorából, kivéve a gyülekezeti (parókus) lelkészt, valamint azokat a lelkészeket, akik püspöki kinevezés útján, meghatározott időre végeznek helyettes lelkészi, segédlelkészi, lelkészjelölti és lévita lelkészi szolgálatot.

(b) Amennyiben a presbitérium létszámcsökkenés miatt vagy egyéb okból határozatképtelenné válik, akkor az ügyben illetékes egyházmegye elnöksége kivizsgálja a helyzetet, és javaslatot tesz az egyházkerületi elnökségnek rendkívüli presbiterválasztásra. Az egyházkerületi elnökség elrendeli a rendkívüli presbiterválasztást, és a megválasztott presbitérium mandátuma a folyamatban lévő választási ciklus végéig tart.

 

60. §. Az egyházközség tisztségviselőit a gyülekezeti (parókus) lelkész iktatja be, kivéve a gyülekezeti (parókus) lelkészt és a helyettes gyülekezeti lelkészt, akiket az esperes iktat be. A beiktatás istentiszteleten és közgyűlésen történik.

 

 

A gyülekezeti (parókus) lelkész

 

61. §. (a) A gyülekezeti (parókus) lelkész az egyházközség lelki és adminisztratív felelős vezetője, és a RELE alkalmazottja.

(b) Gyülekezeti (parókus) lelkésznek csak megfelelő teológiai képzettséggel (lelkészi oklevéllel), legalább 5 éves lelkészi jellegű szolgálati idővel rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, felszentelt lelkész választható.

(c) A kerületi presbitérium határozata értelmében, a gyülekezeti (parókus) lelkész bérezéséről és javadalmazásáról a közegyház és az egyházközség gondoskodik.

(d) A lelkész munkaviszonya a mindenkori állami nyugdíjkorhatárig tart. Szükség esetén ezt az egyházkerületi elnökség évenként meghosszabbíthatja. Hivatalát 70 éves korig töltheti be.

 

62. §. A gyülekezeti (parókus) lelkész feladata:

(a) az egyházközség lelki és istentiszteleti életének irányítása;

(b) az evangélium hirdetése és a szentségek kiszolgáltatása "alkalmas és alkalmatlan időben";

(c) az istentiszteleti szolgálatok és a gyülekezetben adódó kazuáliák végzése;

(d) a missziói, diakóniai, hitoktatási, konfirmációi, ifjúsági munka, a család- és beteglátogatás stb. irányítása, megszervezése, gyakorlása, illetve azok elvégzéséről való gondoskodás;
(e) A Lelkészi Hivatal és adminisztráció vezetése az egyházi jogszabályok és az egyházi hatóságok rendelkezései értelmében;

(f) képviselni az egyházközséget és annak érdekeit a közéletben, a nyilvánosság, az intézmények és hatóságok előtt;

(g) fellépni és küzdeni az egyházközségben jelentkező hitvallásellenes megnyilvánulás, tevékenység vagy békétlenség ellen;

(h) megszervezni és irányítani a presbitérium munkáját;

(j) a felsőbb egyházi hatóságok rendelkezéseit, határozatait betartani és végrehajtani.

63. §. (a) A gyülekezeti (parókus) lelkész a gyülekezetből való 1 napot meghaladó eltávozását (akár hivatalos, akár személyes okok miatt történjék az), köteles előzetesen bejelenteni az egyházközségi felügyelőnek és az esperesnek, és ugyanakkor pontosan megjelölni, hogy távolléte idején ki végzi az istentiszteleti szolgálatokat, illetve sürgős esetekben kihez fordulhatnak a hívek.

(b) Szükség esetén az egyházközségi felügyelő gondoskodik a megjelölt lelkész értesítéséről.

 

64. §. (a) A gyülekezeti (parókus) lelkész köteles a lelkészi lakásban (parókián) lakni, melynek költségei, kiadásai az egyházközséget terhelik.

(b) Elhalálozása esetén a lelkészi lakást a lelkész családja legfeljebb még 6 hónapig veheti igénybe.

 

65. §.  (a) Ha az egyházközség két vagy több választott gyülekezeti lelkészt igényel és fizet, akkor az egyházközségi közgyűlés szavaz arra nézve is, hogy választott lelkészei közül kit tekint az elnökség tagjának. A megválasztott gyülekezeti (parókus) elnök lelkész feladata:

- lelkészi hivatal és adminisztráció vezetése

- képviselni az egyházközséget és annak érdekeit különböző intézmények és a hatóságok előtt

- megszervezni és irányítani az egyházközségi presbitérium és a közgyűlés munkáját.
(b) Az egyházközségben szolgáló gyülekezeti lelkésztársak munkakörét az érintett lelkészek javaslata alapján az egyházkerület elnöksége esetenként külön szabályozza.

(c) Az elnök gyülekezeti lelkész akadályoztatása esetén - maga bízza meg helyettesét az egyházközség választott gyülekezeti lelkészei közül.

A helyettes gyülekezeti lelkész

66. §.  (a) A gyülekezeti (parókus) lelkészi állás megüresedése esetén átmeneti időre a püspök, az illetékes esperessel való egyeztetés után, helyettes gyülekezeti lelkészt nevez ki.

(b) A helyettes gyülekezeti lelkész feladat- és jogköre azonos a gyülekezeti (parókus) lelkészével.

 

 

 

 

 

A segédlelkész

 

67. §. (a) Az egyházkerületi elnökség megbízása alapján, a segédlelkész feladat- és jogköre magába foglalhatja az összes lelkészi feladat teljesítését és jog gyakorlását, a gyülekezeti (parókus), a helyettes gyülekezeti lelkész, illetve az esperes irányítása és ellenőrzése alatt.

(b) A segédlelkész hivatalból tagja az egyházközség presbitériumának.

(c) A segédlelkész a RELE alkalmazottja.

(d) Istentiszteleti szolgálatai alkalmával lelkészi palástot visel.

 

68. §. A segédlelkészt a püspök nevezi ki meghatározott időre, az egyházkerület felszentelt, de még meg nem választott lelkészei közül:

(a) ott, ahol a lelkészi szolgálat megkívánja.

(b) hivatalból a püspökhelyettes és esperes mellé, azok beleegyezésével;

(c) üresedésben lévő gyülekezeti (parókus) lelkészi állás esetén, az egyházközségi presbitérium és a helyettes gyülekezeti lelkész kérésére.

(d) a segédlelkész bérezéséről és javadalmazásáról az egyházközség és a közegyház gondoskodik, lakhatása és ennek költségei pedig az egyházközséget terhelik.

 

 

A lévitalelkész

 

69. §.  a) Az egyházkerületi elnökség megbízása alapján, a lévita lelkész feladat- és jogköre magába foglalhatja az összes lelkészi feladat teljesítését és jog gyakorlását, a gyülekezeti (parókus) lelkész, a helyettes gyülekezeti lelkész, illetve az esperes irányítása és ellenőrzése alatt.

b) Hivatalból tagja az egyházközség presbitériumának.

c) A RELE alkalmazottja, és a püspök nevezi ki meghatározott időre.

d) Bérezéséről és javadalmazásáról az egyházközség és a közegyház gondoskodik, lakhatása és annak költségei pedig az egyházközséget terhelik.

e) Istentiszteleti szolgálatai alkalmával lelkészjelölti palástot visel.

 

 

A lelkészjelölt

 

70. §. (a) Lelkészjelöltnek az a teológiai oklevéllel rendelkező személy számít, aki a püspöknél lelkészi szolgálatra jelentkezett és megfelel a lelkészi szolgálathoz szükséges feltételeknek.

(b) A lelkészjelöltek gyakorlati képzése, bevezetése a gyülekezeti, lelkészi munkába közegyházi érdeket szolgál.

(c) Lelkészjelölt csak az egyházmegyei elnökség javaslatára az egyházkerületi elnökség által felhatalmazott gyülekezeti (parókus) lelkész mellé nevezhető ki.

(d) Az egyházkerületi elnökség megbízásából valamennyi gyülekezeti (parókus) lelkésznek vállalnia kell a lelkészjelöltek gyakorlati képzését, irányítását.

(e) A lelkészjelöltet a püspök nevezi ki, feladat- és jogköre meghatározásával.

 

 

71. §. (a) A lelkészjelölt gyakornoki szolgálatot végez a gyülekezeti (parókus) lelkész mellett, annak irányítása és ellenőrzése alatt.

(b) Minden istentiszteleti szolgálatot végezhet, és kiszolgáltatja a szentségeket.

(c) A lelkészjelöltet be kell vonni az egyház minden szolgálatába és a lelkészi hivatal adminisztrációs munkájába.

(d) Hivatalból tagja az egyházközség presbitériumának.

(e) Istentiszteleti szolgálatai alkalmával lelkészjelölti palástot visel.

(f) A lelkészjelölt a RELE alkalmazottja.

 

72. §. A gyülekezeti (parókus) lelkész a püspök kérésére, a lelkészjelölt szolgálatáról jelentést készít, amely szükséges a lelkészképesítő vizsga letételéhez.

 

73. §. (a) A lelkészjelöltnek az egyházközség biztosít lakást, illetve szállást, lehetőleg a lelkészi lakásban.

(b) A lelkészjelölt anyagi támogatásáról az egyházközség és a közegyház gondoskodik.

74. §. Szükség esetén a lelkészjelölt segédlelkész helyett is kinevezhető.

 

 

Istentiszteleti szolgálatra felhatalmazott laikusok

 

75. §. (a) A lelkészképzés érdekében a püspök a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepek alkalmával ünnepi legátusi szolgálatra hatalmazza fel a teológiai hallgatókat, akik a megjelölt gyülekezetben, a gyülekezeti (parókus) lelkész felügyelete alatt, igehirdetési szolgálatot kötelesek végezni, szükség esetén pedig a gyülekezeti (parókus) lelkész kérésére segédkezhetnek az úrvacsora kiosztásában is.

(b) A gyülekezeti (parókus) lelkész köteles fogadni a püspök által felhatalmazott legátust.

 

76. §. (a) A gyülekezeti (parókus) lelkész kérésére, a püspök a gyülekezethez tartozó teológiai hallgatókat, valamint a gyülekezet arra érdemes és alkalmas tagjai sorából laikusokat is felhatalmazhat kisegítő istentiszteleti szolgálatra, akik a gyülekezeti (parókus) lelkész megbízásából: igehirdetési szolgálatot végezhetnek és - szükség esetén - a gyülekezeti (parókus) lelkész mellett segédkezhetnek az úrvacsora kiosztásában.

(b) A püspöki felhatalmazás meghatározott időre szól, és csak a megjelölt gyülekezetben érvényes, alkalomról alkalomra a gyülekezeti (parókus) lelkész kérésére, illetve engedélyével. A kisegítő istentiszteleti szolgálatra felhatalmazott személyek nem tagjai az egyházközségi presbitériumnak.

 

 

Az egyházközségi felügyelő

 

77. §. Az egyházközség legfőbb nem lelkészi képviselője, vezetője az egyházközségi felügyelő, és ebben a minőségében az 55. §. előírásai szerint jár el.

 

 

78. §. (a) Az egyházközségi felügyelő kötelessége: a gyülekezet egységének, összetartásának, békességének építése, erkölcsi értékeinek, tekintélyének védelmezése, az egyházközségi tisztségviselők és presbiterek munkájának összehangolása és ellenőrzése, amiről beszámol a közgyűlésnek.

(b) Az egyházközségi felügyelő az egyházi közgyűléseken és presbiteri üléseken elnöktársa az egyházközség gyülekezeti (parókus) lelkészének, akivel egyetértésben szervezi és intézi az egyházközség ügyeit.

(c) Szükség esetén, a lelkész távollétében, gondoskodik a szolgálatra szabályosan kijelölt helyettes lelkész értesítéséről.

 

79. § a) Az egyházközségi felügyelő törvényes helyettese az egyházközségi másodfelügyelő.

b) Ha az egyházközségi felügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, választást kell kiírni. Az új egyházközségi felügyelő megválasztásáig a tisztséget a másodfelügyelő tölti be.

 

 

 

A másodfelügyelő

 

80. § a) Az egyházközségi másodfelügyelő az egyházközségi felügyelő segítőtársa, annak minden tevékenységében, és akadályoztatása esetén törvényes helyettese.

b) Ha az egyházközségi másodfelügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, a presbitérium saját kebeléből egyházközségi másodfelügyelőt bíz meg a ciklus végéig, illetve az új választásokig.

 

A gondnok

 

81. §. (a) Az egyházközségi gondnok az egyházközség vagyonának, anyagi javainak és pénzügyi helyzetének az őre és felelőse.

(b) A presbiteri és közgyűléseken beszámol az egyházközség anyagi, gazdasági helyzetéről.

(c) Javaslatokat terjeszt elő a költségvetés-tervezetre és minden gazdasági, anyagi természetű tevékenységre, annak érdekében, hogy az egyházközség vagyona mindig gyümölcsözzön, gyarapodjon, illetve kellő egyensúlyban maradjon.

(d)  Az egyházközségi gondnok törvényes helyettese az egyházközségi másodgondnok.

 

 

A másodgondnok

 

82. §. Az egyházközségi másodgondnok az egyházközségi gondnok segítőtársa annak minden tevékenységében, akadályoztatása esetén törvényes helyettese.

 

 

A pénztáros

 

83.§. Az egyházközségi pénztáros az egyházközség pénztárának kezelője.

 

 

A pénzügyi ellenőr

 

84. §. Az egyházközségi pénzügyi ellenőr a presbitérium egy-két megbízottjával együtt az egyházközség vagyonának és pénztárának kezelését rendszeresen ellenőrzi, s arról jelentést tesz a közgyűlés előtt.

 

 

A jegyző

 

85. §.(a) Az egyházközség jegyzője a presbiteri gyűlésekről és közgyűlésekről jegyzőkönyvet vezet, s azt záros határidőn belül benyújtja a Lelkészi Hivatalba.

(b) A jegyző akadályoztatása esetén az elnökség a presbitérium bármely tagját megbízhatja a jegyzői teendők végzésével.

 

 

A presbiter és pótpresbiter

86. §. (a) A presbiter és pótpresbiter az egyházközségnek köztiszteletben álló tisztségviselője, a gyülekezet meghatározott körzetének felelőse, szervezője.

(b) Presbiterré vagy pótpresbiterré csak a 18. életévét betöltött, feddhetetlen életű, választójogú egyházközségi tag választható.

(c) A presbiter, illetve pótpresbiter legjobb tehetsége és képességei szerint köteles részt venni a presbitérium munkájában.

(d) A presbiter szavazati joggal, a pótpresbiter csak tanácskozási joggal vesz részt a presbitériumi gyűléseken.

 

87 §. (a) : a) Az egyházközségnek legkevesebb 7, legtöbb 18 presbitere lehet. A presbitérium a megválasztott tisztségviselőkből és a megválasztott presbiterekből, illetve tanácskozási joggal rendelkező pótpresbiterekből áll.

(b) A pótpresbiterek száma a megválasztott presbiterek számának egyharmadát teszi ki.

c) Ha a presbiterek száma 7 alá esik, akkor az ügyben illetékes egyházmegye elnöksége kivizsgálja a helyzetet, és javaslatot tesz az egyházkerületi elnökségnek rendkívüli presbiterválasztásra az 59. §. b) pontjának előírásai szerint, és esetenként a fegyelmi eljárás beindítására.

 

 

Az egyházközség alkalmazottai és munkatársai

 

 

A diakónus

 

88. §. (a) A diakónus az egyházközség szeretetszolgálatának felelőse, szervezője és munkatársa.

(b) Indokolt esetben az egyházközség fizetett alkalmazottja is lehet.

(c) Nem tagja hivatalból az egyházközségi presbitériumnak

 

 

Hitoktató, gyülekezeti munkatárs

 

89. §. (a) Szükség szerint az egyházközség hitoktatót és gyülekezeti munkatársat foglalkoztathat és alkalmazhat.

(b) Csak arra alkalmas és megfelelő képesítéssel rendelkező személyek állíthatók e munkakörbe.

(c) Indokolt esetben a hitoktató és a gyülekezeti munkatárs az egyházközségnek fizetett alkalmazottja is lehet.

(d) Nem tagja hivatalból az egyházközségi presbitériumnak

 

 

A jogtanácsos

 

90. §. (a) Szükség esetén ügyvédet vagy jogtanácsost is megbízhat illetve alkalmazhat az egyházközség jogi ügyeinek rendezésére, aki a gyülekezeti (parókus) lelkész és egyházközségi felügyelő mellett képviselheti az egyházközséget a hatóságok előtt jogi ügyekben.

(b) Nem tagja hivatalból az egyházközségi presbitériumnak

 

 

A kántor

 

91. §. (a) A kántor az egyházközség zenei életének szervezője és vezetője.

(b) Az istentiszteleti alkalmakon és kazuáliákon orgonával (harmóniummal) és énekével vezeti a gyülekezet énekét.

(c) Gyülekezeti énekkart (gyermek-, ifjúsági és vegyes kart, esetleg zenekart is) szervez és vezet, és azok szolgálatát rendszeresen beépíti az istentiszteleti életbe.

(d) Feladata továbbá az énektanítás a gyermekeknek, ifjaknak és a gyülekezetnek.

(e) Zenés áhítatokat szervez a gyülekezetben, és előkészíti a gyülekezeti vallásos ünnepélyek zenéjét.

(f) Gondoskodik az egyház hangszereinek karbantartásáról.

(g) Szolgálatát minden tekintetben a gyülekezeti (parókus) lelkész irányítása alatt végzi.

 

92. §. (a) A kántor munkaszerződésének megkötését az egyházközségi presbitérium hagyja jóvá. Alkalmazása meghívás vagy pályázat alapján történik.

(b) Csak megfelelő képzettséggel és oklevéllel rendelkező személy alkalmazható kántornak.

(c) Nem tagja hivatalból az egyházközségi presbitériumnak

 

93. §. A kántor rendszerint fizetett alkalmazottja az egyházközségnek.

 

94. §. (a) Amennyiben az egyházközség nem tudja szabályszerűen, választás útján betölteni kántori állását, a presbitérium ideiglenesen megbízhat és alkalmazhat bármely arra alkalmas személyt a legfontosabb kántori teendők elvégzésére.

(b) Az ideiglenes alkalmazott kántor nem tagja a presbitériumnak.

 

95. §. Az egyházközség munkatársainak és fizetett alkalmazottainak munkaszerződését az 53. par. (j) alpontja szerint, az egyházközségi presbitérium hagyja jóvá, az egyházkerületi elnökség előzetes engedélyével.

 

 

Az egyházközségi titkár

 

96. §. (a) Amennyiben a Lelkészi Hivatal ügyvitele megkívánja, az egyházközség titkárt alkalmazhat a Lelkészi Hivatal irodai, illetve adminisztratív teendőinek elvégzésére.

(b) Az egyházközségi titkár irodai szolgálatát a gyülekezeti (parókus) lelkész irányítása alatt végzi.

 

 

Az egyházfi

 

97. §. Az egyházfit a templom és irodahelyiségek takarítására és harangozói teendők végzésére alkalmazhatja a presbitérium.

 

 

Más alkalmazottak

 

98. §. Szükség szerint, az álláskeret szabályszerű módosításával, az egyházközség alkalmazhat még más szolgálatokat ellátó személyeket is.

 

 

99. §. Az egyházközség fizetett alkalmazottainak bérét, javadalmazását az egyházközségi presbitérium szabja meg az egyházkerületi presbitérium határozatai, illetve a RELE Kánonja, Jogszabályai értelmében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. AZ EGYHÁZMEGYE

 

100. §. A belmissziói és adminisztrációs tevékenység jobb megszervezésére és ellenőrzésére való tekintettel, több egyházközségnek egyházi vezetés, közigazgatás és rendtartás végett felsőbb hatósággá egyesülése alkotja az egyházmegyét.

 

101. §. Az egyházközségek és szórványhelyek egyházmegyékbe való beosztását az egyházkerületi presbitérium végzi. (lásd 41. §)

 

102. §. Az egyházmegye saját tulajdonát képező ingatlanok, az általa létrehozott intézmények, karitatív jellegű vagy gazdasági egységek stb. bevételei és költségei az egyházmegye egyházközségeit illetik, illetve terhelik, amely bevételek és költségek méltányos elosztásáról az egyházmegyei presbitérium gondoskodik.

 

 

Az egyházmegyei közgyűlés

 

103. §. Az egyházmegye legfőbb képviseleti, közigazgatási és választói szerve az egyházmegyei közgyűlés.

 

 

104. §. Az egyházmegyei közgyűlés szavazati joggal bíró tagjai:

(a) az egyházmegye elnöksége: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, vagy azok törvényes helyettesei;

b) az egyházmegyéhez tartozó megválasztott és kinevezett lelkészek és egyházközségi felügyelők, vagy azok törvényes helyettesei;

c) választás alapján az egyházközségek képviselői. Minden egyházközség annyiszor két képviselőt küld, ahány rendes parókus lelkészi állást tart fenn. Továbbá a fiókegyházközségek is két megválasztott képviselőt küldhetnek.

 

105. §. Az egyházmegyei közgyűlés tanácskozó jogú tagjai: az egyházmegye és az ahhoz tartozó egyházközségeknek valamennyi tisztségviselője, valamint a képviselők esetleges helyettesítésére megbízott póttagok.

 

106. §. (a) Az egyházmegyei közgyűlésen az esperes és az egyházmegyei felügyelő elnököl.

(b) Akadályoztatásuk, vagy állásuk üresedése esetén az elnöklést az alesperes és a másodfelügyelő látja el.

(c) Ezek akadályoztatása esetén pedig a jelenlévők közül hivatalára nézve rangidős gyülekezeti (parókus) lelkész és egyházközségi felügyelő elnökölnek.

 

107. §. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és az egyházmegyei felügyelő, akadályoztatásuk esetén azok törvényes helyettesei hívják össze, legalább 1 hónappal előbb, minden lelkészi hivatalnak megküldött meghívólevél által, amelynek tartalmaznia kell a közgyűlés pontos helyét, idejét és napirendjét.

 

108. §. Egyházmegyei közgyűlésre rendszerint évenként egyszer kerül sor, egyébként azonban annyiszor tartható, ahányszor az egyházközségek többsége, vagy a szükség megköveteli.

 

109. §. Az egyházmegyei közgyűlés határozatképes, ha azt szabályszerűen hívták össze és szavazójogú, tagjainak legalább fele +1 jelen van.

 

110. §. Az egyházmegyei közgyűlés hatásköre:

(a) Irányítja és összehangolja az egyházközségek belmissziói munkáját (istentiszteleti, gyülekezeti élet, szórványgondozás, hitoktatás, konfirmáció, ifjúsági munka, diakóniai szolgálat stb.)

(b) Tárgyalja az esperes évi jelentését a saját tevékenységéről, illetve az egyházmegyében történő istentiszteleti, gyülekezeti életről, hitoktatásról, vallásos nevelésről, konfirmációi oktatásról, ifjúsági munkáról, diakóniai szolgálatról, szórványgondozásról stb. és a lelkészi hivatalok működéséről, és annak alapján elrendeli a szükséges tennivalókat.

(c) Tárgyalja az egyházmegyei felügyelő jelentését, az egyházközségi presbitériumok és egyházmegyei presbitérium szolgálatát, és annak alapján elrendeli a szükséges tennivalókat.

(d) Tárgyalja az egyházmegyei gondnok jelentését az egyházközségek és az egyházmegyéhez tartozó intézmények, egységek anyagi-vagyonügyi és gazdasági helyzetéről, és annak alapján elrendeli a szükséges tennivalókat.

e) Megválasztja az egyházmegye tisztségviselőit: alesperest, egyházmegyei másodfelügyelőt, egyházmegyei gondnokot és másodgondnokot, az egyházmegyei jogtanácsost, ifjúsági előadót, katekétikai előadót, diakóniai előadót, két építészeti szaktanácsadót, az egyházmegyei titkárt, jegyzőt, 2 pénzügyi ellenőrt (lehetőleg szakembert), a fegyelmi bizottsági tagokat, valamint az egyházmegye zsinati küldötteit.

Választás esetén saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot. A Szavazatbontó Bizottság saját köréből választ elnököt.

(f) Gondoskodik az egyházmegye költségelőirányzatának és költségmegvalósításnak az összeállításáról és a szükségletek fedezéséről. Elfogadja és jóváhagyja az egyházmegye költségvetését és zárszámadását.

 

 

Egyházmegyei presbitérium

111. §. (a) Az egyházmegye végrehajtó és kormányzó szerve az egyházmegyei presbitérium. A presbitérium gyűlése nem nyilvános.

(b) Az egyházmegyei presbitérium tagjai: az egyházmegye valamennyi tisztviselője, kivéve a 2 pénzügyi ellenőr és a fegyelmi bizottsági tagok.

 

112. §. (a) Az egyházmegyei presbitérium elnöksége: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, akadályoztatásuk esetén azok törvényes helyettesei.

(b) Az egyházmegyei presbitériumot az egyházmegyei elnökség meghívó-levél által hívja össze, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés pontos helyét, idejét és napirendjét.

(c) Az egyházmegyei presbitérium rendszerint félévenként ülésezik, de a szükségnek megfelelően bármikor összehívható.

 

113. §. Az egyházmegyei presbitérium határozatképes, ha azt szabályszerűen hívták össze és tagjainak legalább fele + 1 jelen van.

 

114. §. Az egyházmegyei presbitérium hatásköre:

(a) Előkészíti az egyházmegyei közgyűlés napirendjén szereplő ügyeket, és azokat a maga javaslataival a közgyűlés elé terjeszti.

(b) Önállóan intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés elé, illetve amelyekre a közgyűléstől felhatalmazást kapott.

(c) Első fokon dönt az egyházközségi választások érvényessége tárgyában, valamint az egyházközségi hatóságok határozatai vagy intézkedései ellen benyújtott panaszok és vagyonjogi keresetek felett, s ha személyi mulasztást állapít meg az egyház tisztségviselői vagy alkalmazottai részéről, elrendeli a fegyelmi kivizsgálást.

(d) Az egyházmegyei közgyűlés által megszabott irányelvek szellemében összehangolja, irányítja és segíti a lelkészi hivatalok működését, az egyházközségek hitéletének szolgálatát, diakóniai és gazdasági tevékenységét.

(e) Felülvizsgálja és elfogadja, vagy javaslataival ellátva kiigazításra visszautalja az egyházközségek költségvetés tervezetét, illetve gondoskodik az egyházmegye költségelőirányzatának és költségmegvalósításnak összeállításáról, végrehajtásáról és a szükségletek fedezéséről.

(f) Gondoskodik a Zsinat és egyházkerületi presbitérium határozatainak végrehajtásáról az egyházmegyében.

(g) Gondoskodik az egyházmegye tulajdonát képező ingatlanok, illetve az általa létrehozott intézmények, karitatív vagy gazdasági egységek bevételeinek és költségeinek méltányos elosztásáról az egyházközségek között.

(h) Jóváhagyja az egyházmegye fizetett alkalmazottai munkaszerződésének megkötését, és megszabja azok munkakörét, bérét és javadalmazását, az egyházkerületi presbitérium határozatai, illetve a RELE Kánonja, Jogszabályai értelmében.

(i) Dönt az egyházmegye fizetett alkalmazottainak munkafegyelmi ügyeiben, kivéve a közgyűlés által választott, alkalmazásban álló tisztségviselőket.

(j) Javaslatot tesz a kerületi presbitériumnak a hívek anya- vagy fiókegyházközségbe való szervezését, a szórványhelyek elosztását és az egyházközségek egyházmegyékbe való beosztását illetően.

k) Elrendeli az esperes és egyházmegyei felügyelő választását, és saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot. A Szavazatbontó Bizottság saját köréből választ elnököt.

l) Javaslatot tesz az egyházmegyei nem lelkészi tisztségekre.

 

 

Az egyházmegye elnöksége

 

115. §. Az egyházmegye képviseleti és ügyviteli szerve az elnökség.

 

116. §. Az elnökség tagjai: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, illetve akadályoztatásuk esetén ezek hivatalos helyettesei.

 

117. §. Az esperes és egyházmegyei felügyelő mint elnökség:

(a) együtt illetékesek összehívni az egyházmegyei közgyűlést és presbitériumot, valamint az egyházközségi felügyelők és gondnokok tanácsát, és azok ülésein megegyezés szerint elnökölnek;

(b) együttesen és egyenlő joggal képviselik a hatóságok előtt az egyházmegyét és annak törvényes testületeit;

(c) az egyházmegye összes ügyeit egyetértőleg intézik;

(d) az egyházmegye, illetve annak törvényes testületei nevében együtt illetékesek aláírni a hivatalos iratokat;

(e) együtt illetékesek fegyelmi kivizsgálást indítványozni az egyházmegyéhez tartozó egyházközségi és egyházmegyei tisztségviselők és alkalmazottak ellen;

(f) véleményezik az egyházközségeknek, illetve szórványközösségeknek szolgálati nyelvük tekintetében az egyházkerületi presbitériumhoz felterjesztett kérését;

(g) jóváhagyják a lelkészi hivatalok munkarendjét;

(h) javaslatot tesznek az egyházkerületi elnökségnek a lelkészjelöltek irányítására felhatalmazható gyülekezeti (parókus) lelkészekre nézve;

(i) engedélyezik vagy megtiltják a lelkészeknek a mellékfoglalkozást.

(j) Szükség esetén összehívhatják a szabályzatnak megfelelően az egyházmegye bármely gyülekezetének presbitériumát, illetve közgyűlését és azon elnökölnek.

k) Jováhagyja vagy elutasítja az egyházközségi presbiteri gyűlés és közgyűlés ingatlan építési, szerzési, elidegenítési (eladás, elajándékozás, csere, stb.), megterhelési és 5 év fölötti bérlési ügyben hozott határozatait, és ezeket az egyházkerületi elnökség elé terjeszti  jóváhagyás végett. Az elutasítást kötelező módon meg kell indokolni. A döntésről tájékoztatja az egyházmegyei presbitériumot.

 

 

Az Esperesi Hivatal

 

118. §. (a) Az egyházmegye ügyintéző hivatala: az Esperesi Hivatal.

(b) Az Esperesi Hivatal rendszerint a megválasztott esperes egyházközségi székhelyén van.

(c) Az esperes kérésére, az egyházmegyei presbitérium más székhelyet is kijelölhet.

 

119. §. (a) Az Esperesi Hivatal felelős vezetője az esperes.

(b) Az Esperesi Hivatalban pontos nyilvántartásnak kell lennie: az egyházmegye tisztségviselőiről és alkalmazottairól, az egyházközségekben szolgáló lelkészekről és alkalmazottakról, illetve az egyházközségek tisztségviselőiről és presbitériumairól, egyházközségenként az istentiszteletek, hittanórák, konfirmációi előkészítők időpontjáról és a lelkészi hivatalok munkarendjéről.

c) Hivatalát 70 éves korig töltheti be.

 

120. §. Az Esperesi Hivatallal járó költségek az esperes fizetéskiegészítése, az esperes mellé kinevezett segédlelkész vagy lelkészjelölt fizetése, valamint a hivatal működéséhez és a hivatalos kiszálláshoz szükséges költségek - az egyházmegyét terhelik.

 

 

Az egyházmegye tanácsadó testületei

 

121. §. A tisztségviselők felkészítése, továbbképzése, munkájuk összehangolása, eredményesebbé tétele, valamint a testvéri közösség építése érdekében az egyházmegyének a következő tanácsadó testületei vannak:

(a) az egyházmegyei lelkészi kar,

(b) az egyházközségi felügyelők tanácsa, és

(c) az egyházközségi gondnokok tanácsa.

 

122. §. Az egyházmegye tanácsadó testületei rendszerint külön-külön tanácskoznak, de együtt is ülésezhetnek.

 

 

Az egyházmegyei lelkészi kar

 

123. §. (a) Az egyházmegyei lelkészi karnak tagja az egyházmegye minden lelkészjellegű alkalmazottja.

(b) A nyugdíjas lelkészek tiszteletbeli tagjai a lelkészi karnak.

 

124. §. (a) Az egyházmegye lelkészi kara rendszeresen, legalább negyedévenként lelkészértekezletre ül össze az esperes meghívására, annak elnökletével.

(b) A lelkészértekezletek elsősorban a lelkészek szolgatársi, testvéri közösségét és teológiai továbbképzését szolgálják.

(c) A lelkészi kar tesz javaslatot a lelkészi jellegű tisztségviselők megválasztására, kivéve az alesperest.

 

Az egyházközségi felügyelők tanácsa

 

125. §. A felügyelők tanácsának tagja az egyházmegyéhez tartozó valamennyi egyházközségi felügyelő és az egyházmegye elnöksége.

 

126. §. (a) A felügyelők tanácsa az egyházmegyei elnökség meghívására ül össze szükség, illetve lehetőség szerint.

(b) Tanácskozásuk elsősorban az egyházközségi presbitériumok munkájának segítését és összehangolását szolgálja.

 

A gondnokok tanácsa

 

127. §. A gondnokok tanácsának tagja az egyházmegyéhez tartozó valamennyi egyházközségi gondnok, az egyházmegye elnöksége és az egyházmegye gondnoka és másodgondnoka.

 

128. §. (a) A gondnokok tanácsa az egyházmegyei elnökség meghívására ül össze lehetőség szerint.

(b) A gondnokok tanácskozása az egyházközségek anyagi, gazdasági természetű ügyeinek, gondjainak megtárgyalását szolgálja a megoldás keresése végett.

 

129. §. Az egyházmegyei elnökség a szükség és lehetőség szerint hívja tanácskozásra a felügyelőket és gondnokokat, és munkájuk hatékony végzése érdekében neveli őket a presbiteri szolgálatra, és tájékoztatni tartozik a tisztségükkel járó kötelességeikről, feladataikról.

Az egyházmegye tisztségviselői

 

130. §. (a) Az egyházmegye tisztségviselőit, az esperes és egyházmegyei felügyelő kivételével, az egyházmegyei közgyűlés választja meg.

(b) Az egyházmegyei tisztségviselők választása 6 évre szól, és az egyházközségi tisztségviselők választása utáni, illetve az egyházkerületi tisztségviselők választása előtti évben történik.

(c) A lelkészi jellegű tisztségviselők megválasztására az egyházmegye lelkészi kara tesz javaslatot a közgyűlésnek, kivéve azokat az eseteket, amelyekre nézve a Kánon másképpen rendelkezik.

(d) A nem lelkészi jellegű tisztségviselők megválasztására az egyházmegyei presbitérium tesz javaslatot.

 

131. §. (a) Az egyházmegyei tisztség megüresedése esetén, az egyházmegyei esperes és felügyelő kivételével, a soron következő egyházmegyei közgyűlés új tisztségviselőt választ, akinek mandátuma a soron következő egyházmegyei választások idejéig tart.

(b) Ez esetben a jelölést bármely tisztségre nézve az egyházmegyei presbitérium eszközli.

 

132. §. Az esperesi, egyházmegyei felügyelői tisztség megüresedése esetén, azok tisztségét, a soron következő egyházmegyei választásokig, az alesperes, az egyházmegyei másodfelügyelő, illetve másodgondnok tölti be, akik akadályoztatása esetére az egyházmegyei presbitérium a saját kebeléből választja meg azok helyetteseit.

Az esperes

 

133. §. (a) Az egyházmegye legfőbb lelkészi képviselője és vezetője az esperes.

(b) Az esperest egyszerű többséggel (fele+1) választják az egyházközségi közgyűlések, az egyházmegye legalább 10 éve egyházi szolgálatban álló, felszentelt lelkészei sorából.

 

134. §. Az esperes jogai és kötelességei:

(a) Irányítja és ellenőrzi az egyházközségek belmissziói szolgálatát.

(b) Őrködik az evangéliumi tan tisztasága felett: hogy az istentiszteleteken és hitoktatásban az evangélium a Szentírás alapján, az evangélikus hitvallási iratok szellemében hirdettessék.

(c) Hivatalukba iktatja az egyházközségek megválasztott lelkészeit, valamint a kinevezett helyettes lelkészeket.

(d) Megszervezi a lelkészértekezleteket, hogy azok tartalmasak legyenek, a lelkészek továbbképzését szolgálják és a lelkészek testvéri, szolgatársi közösségét valóban építsék.

(e) Gondoskodik az egyházmegyei és egyházkerületi rendelkezések megfelelő továbbításáról, a lelkészi hivatalok fele, és felügyel a rendelkezések és a hivatali út betartására. Részt vehet bármikor az egyházközségek testületeinek hivatalos ülésein és ezeken jogában áll elnökölni.

(f) Felügyel arra, hogy az egyházközségek tisztségviselői híven teljesítsék kötelességeiket.

(g) Gondoskodik arról, hogy az istentiszteleteket az egyházmegye minden egyházközségében az előírt rend szerint tartsák.

(h) Köteles a lelkészi hivatalokat 3 évente legalább egyszer felkeresni és ellenőrizni: Hogyan végzi szolgálatát a lelkész, illetve az egyházközség többi alkalmazottja.

(i) Elkíséri a püspököt az egyházmegye területén történő hivatalos egyházlátogatások alkalmával, és beszámol észrevételeiről.

(j) Évenként jelentést készít az egyházmegye belmissziói életéről, illetve a hatáskörébe tartozó lelkészek szolgálatáról és azt az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.

(k) Elnöke az egyházmegyei lelkészértekezleteknek, a lelkészi karnak.

(l) Hivatalból tagja az egyházkerületi presbitériumnak és Vezetőségi Tanácsnak, a Teológiai Bizottságnak és a Belmissziói Bizottságnak.

 

135. §. Az esperes törvényes helyettese az alesperes.

 

Az alesperes

 

136. §. (a) Az alesperes segítőtársa az esperesnek minden esperesi tevékenységben, akadályoztatása esetén pedig annak helyettese.

(b) Az alesperest az esperes javaslatára választja az egyházmegyei közgyűlés egyszerű többséggel (fele+1), az egyházmegye lelkészei sorából.

 

 

Az egyházmegyei felügyelő

 

137. §. (a) Az egyházmegye legfőbb nem lelkészi képviselője, vezetője az egyházmegyei felügyelő.

(b) Az egyházmegyei felügyelőt egyszerű többséggel (fele+1) az egyházközségi közgyűlések választják, az egyházközségek nem lelkészi tisztségviselői sorából.

 

138. §. (a) Az egyházmegyei felügyelő az egyházmegyei közgyűléseken és a presbitérium ülésein, az egyházközségi felügyelők és gondnokok tanácsán, valamint az egyházmegye területén zajló lelkészválasztói egyházközségi presbiteri és közgyűléseken elnöktársa az esperesnek, akivel egyetértésben szervezi és intézi az egyházmegye ügyeit.

(b) Az egyházmegyei felügyelő rendszerint elkíséri az esperest az egyházközségekben történő hivatalos kiszállások alkalmával.

(c) Egyházhatósági minőségben egyedül is felkeresheti a lelkészi hivatalokat és részt vehet az egyházközségek testületeinek hivatalos ülésein.

(d) Az egyházmegyei felügyelő évi beszámolót készít saját tevékenységéről, valamint az egyházközségi presbitériumok és az egyházmegyei presbitérium szolgálatáról, és azt az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.

(e) Az egyházmegyei felügyelő hivatalból tagja az egyházkerületi presbitériumnak, a zsinatnak és a RELE Kánonja, Jogszabályai által előírt egyéb testületeknek.

 

139. § a) Az egyházmegyei felügyelő törvényes helyettese: az egyházmegyei másodfelügyelő.

b) Ha az egyházmegyei felügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, választást kell kiírni. Az új egyházmegyei felügyelő megválasztásáig a tisztséget a másodfelügyelő tölti be.

 

 

A másodfelügyelő

 

140. § a) Az egyházmegyei másodfelügyelő segítőtársa az egyházmegyei felügyelőnek minden tevékenységében, akadályoztatása esetén, annak helyettese.

b) Ha az egyházmegyei másodfelügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, a presbitérium saját kebeléből egyházmegyei másodfelügyelőt bíz meg a ciklus végéig, illetve az új választásokig.

 

 

141. §. Az egyházmegyei másodfelügyelőt egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek nem lelkészi tisztségviselőinek sorából.

 

 

A gondnok

 

142. §. (a) Az egyházmegyei gondnok az egyházmegye vagyonának, anyagi javainak, gazdasági ügyeinek őre és előadója.

(b) Az egyházmegyei gondnokot egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek nem lelkészi tisztségviselőinek sorából.

 

143. §. (a) Az egyházmegyei gondnok figyelemmel kíséri és ellenőrzi az egyházközségek és az egyházmegyéhez tartozó intézmények, egységek vagyonának, anyagi javainak, gazdasági ügyeinek helyzetét.

(b) Évi jelentést készít az egyházközségek és az egyházmegyéhez tartozó intézmények, egységek anyagi, vagyonügyi és gazdasági helyzetéről és azt az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.

 

 

 

 

A másodgondnok

 

144. §. (a) Az egyházmegyei másodgondnok segítőtársa az egyházmegyei gondoknak minden tevékenységében, akadályoztatása esetén, annak helyettese.

(b) Az egyházmegyei másodgondnokot egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek nem lelkészi tisztségviselőinek sorából.

 

A jogtanácsos

 

145. §. (a) Az egyházmegyei jogtanácsos az egyház jogi ügyeinek rendezésében szakmai tanácsot nyújt az egyház tisztségviselőinek, az egyházmegyét és annak egyházközségeit az elnökség megbízásából képviselheti a hatóságok előtt jogi ügyekben.

(b) Az egyházmegyei jogtanácsost egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés, lehetőleg az egyház jogász szakemberei közül.

(c) Az egyházmegyei jogtanácsos hivatalból tagja az egyházkerületi Jogi Bizottságnak.

 

A katekétikai előadó

 

146. §. (a) A katekétikai előadó a hitoktatás és vasárnapi iskola, a konfirmációi felkészítés és iskolai vallásoktatás munkáját igyekszik összehangolni, elősegíteni az egyházmegye területén.

(b) A katekétikai előadó állandó kapcsolatot tart az esperessel és az egyházkerületi belmissziói előadóval.

(c) A katekétikai előadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegye lelkészei közül.

 

Az ifjúsági előadó

 

147. §. (a) Az ifjúsági előadó az ifjúsági munka összehangolását, előmozdítását szolgálja, s az ifjúsági rendezvények megszervezését irányítja az egyházmegyében, állandó kapcsolatot tart az egyházközségek és az egyházkerület ifjúsági munkáért felelősséget hordozó tisztségviselőivel.

(b) Az ifjúsági előadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházmegye lelkészei közül.

 

A diakóniai előadó

 

148. §. (a) A diakóniai előadó a diakóniai, szeretetszolgálat megszervezésében nyújt hathatós segítséget és szakmai tanácsot azoknak, akik ezért a munkáért felelnek az egyházközségekben, illetve az egyházmegye diakóniai intézményeiben.

(b) A diakóniai előadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházközségek teológiai képzettséggel rendelkező alkalmazottai közül.

 

Építészi szaktanácsadók

 

149. §. (a) Az építészi szaktanácsadók (2) az egyházmegyében történő épület-karbantartási, javítási és építési munkálatok előkészítéséhez, megszervezéséhez és ellenőrzéséhez nyújtanak hathatós segítséget és szakmai tanácsot az egyházi tisztségviselőknek és alkalmazottaknak.

(b) A 2 építészi szaktanácsadót viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyház építészeti szakemberei közül.

 

 

Az egyházmegyei titkár

 

150. §. (a) Az egyházmegyei titkár a jegyzővel együtt vezeti a jegyzőkönyvet az egyházmegyei közgyűléseken és presbiteri üléseken.

(b) Gondoskodik a köz- és presbiteri gyűlések határozatainak továbbításáról a lelkészi hivatalok és a Püspöki Hivatal felé.

(c) Jegyzőkönyvet vezet a lelkészértekezletekről.

(d) Az egyházmegyében történt eseményekről híranyagot továbbít az egyházkerületi sajtófelelősnek.

151. §. (a) Az egyházmegyei titkárt viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházközségek teológiai végzettséggel rendelkező alkalmazottai közül.

(b) Az egyházmegyei titkár részfoglalkoztatású alkalmazottja is lehet az egyházmegyének.

A jegyző

 

152. §. (a) Az egyházmegyei jegyző az egyházmegyei titkárral együtt vezeti a jegyzőkönyvet az egyházmegyei közgyűléseken és presbiteri gyűléseken.

(b) A jegyzőt viszonylagos többséggel választja az egyházmegyei közgyűlés az egyházközségi tisztségviselők sorából.

 

 

A pénzügyi ellenőrök

 

153. §. (a) A pénzügyi ellenőrök (2) a pénzügyi és vagyonkezelési munkálatok ellenőrzését végzik az egyházmegyében, és arról jelentést tesznek az egyházmegyei presbitériumnak.

(b) A két pénzügyi ellenőrt egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés az egyház pénzügyi szakemberei közül.

 

 

Fegyelmi bizottsági tagok

 

154. §. (a) Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság tagjai: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, mint elnökség, továbbá hét tag, akik közül hármat a lelkészek, négyet a világiak közül kell választani.

(b) A fegyelmi bizottsági tagokat egyszerű többséggel (fele+1) választja az egyházmegyei közgyűlés.

Az egyházmegye alkalmazottai

 

155. §. (a) Az esperes, mint lelkipásztor, a RELE alkalmazottja, esperesi szolgálatáért bérpótlékra jogosult az illetékes egyházmegye részéről.

(b) Az esperes mellé hivatalból egy segédlelkész vagy lelkészjelölt nevezhető ki, aki a RELE alkalmazottja, és aki az esperes egyházközségében végez helyettesítő szolgálatot, az Esperesi Hivatalban végzi a titkári és adminisztratív teendőket, és akit az esperes az egyházmegye bármely gyülekezetébe küldhet alkalmi, helyettesítő szolgálatra, ha a szükség úgy kívánja. Bérezése, javadalmazása az egyházmegyét terheli.

(c) Amennyiben az Esperesi Hivatal ügyvitele megkívánja, az egyházmegyei elnökség javaslatára az Egyházmegye titkárt vagy más szolgálattevőt is alkalmazhat az egyházmegye költségeinek terhére, az egyházkerületi elnökség jóváhagyásával.

 

 

IV. AZ EGYHÁZKERÜLET

 

 

156. §. Az egyházmegyékbe szervezett egyházközségeknek egyházi vezetés és közigazgatás végett legfőbb hatósággá való egyesülése alkotja az egyházkerületet.

 

 

A Zsinat

 

157. §. Az egyházkerület legfőbb képviseleti és közigazgatási, törvényhozó és választói, valamint teológiai döntést hozó szerve a Zsinat. A Zsinat ülése nem nyilvános.

 

158. §. A Zsinat szavazati joggal rendelkező tagjai:

(a) Hivatalból tagjai a Zsinatnak az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökségek, a püspökhelyettes, az egyházkerületi másodfelügyelő, egyházkerületi főtanácsos és az egyházkerületi jogtanácsos.

(b) Választás alapján, a tíznél kevesebb lelkészi állást számláló egyházmegye közgyűlése (Nagylak) négy (4) küldöttet és feleannyi pótküldöttet (2), míg a tíznél több lelkészi állást számláló egyházmegye közgyűlése (Brassó, Kolozsvár) nyolc (8) küldöttet és feleannyi pótküldöttet (4) választ, egyenlő arányban a lelkészek és nem lelkészek soraiból. A zsinati üléseken szavazati joggal rendelkeznek: az egyházkerületi és az egyházmegyei elnökségek, a püspökhelyettes, az egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi főtanácsos, az egyházkerületi jogtanácsos, valamint az egyházmegyei küldöttek. A pótküldöttek az egyházmegyei küldöttek szavazati jogát gyakorolhatják, azoknak akadályoztatása esetén a saját megyéiken belül, a paritás elvét betartva.

(c) Amennyiben a választott zsinati tag más egyházmegye területén vállal munkát vagy az őt megválasztó egyházmegye területéről elköltözik, elveszíti zsinati tagságát és helyébe szavazati joggal az illető egyházmegye pótküldöttje lép.

(d) A Zsinat mandátuma 6 évig tart, melynek lejártával az egyházkerületi presbitérium zsinati választásokat rendel el.

e) Amennyiben a Zsinat működésképtelenné válik, az egyházkerületi presbitérium előrehozott zsinati választásokat rendel el.

 

159. §. A Zsinat munkálataira meghívhatók, a tárgysorozatnak megfelelően, a különböző egyházi tisztségviselők vagy alkalmazottak, akik kötelesek a meghívásnak eleget tenni és tanácskozási joggal vesznek részt a Zsinat ülésein.

 

160. §. A Zsinatot az egyházkerületi elnökség hívja össze: minden tagjának írásbeli meghívót küld, legalább 3 hónappal előbb, megjelölve a pontos helyet, időt és tárgysorozatot.

 

161. §. (a) A Zsinat rendszerint 3 évenként ül össze, szükség esetén bármikor összehívható, rendkívüli esetben írásbeli meghívót küldenek 1 hónappal előbb, megjelölve a pontos időt, helyet és tárgysorozatot.

(b) A zsinati tagok 1/3-ának írásbeli kérésére az elnökség 3 hónapon belül köteles összehívni a Zsinatot.

 

162. §. A Zsinat határozatképes:

(a) ha szabályszerűen hívták össze;

(b) ha szavazati joggal rendelkező mind lelkészi, mind világi tagjainak, legalább fele + 1 jelen van és minden egyházmegye képviselteti magát.

 

163. §. A Zsinat hatásköre:

(a) Őrködik az egyházkormányzat törvényessége fölött.

(b) Az egyház jó előmenetele és kormányzása érdekében megalkotja a szükséges jogszabályokat, törvényeket és jóváhagyja a belső szabályrendeleteket és szabályzatokat.

(c) Határoz az egyházi vezetésnek, közigazgatásnak, törvénykezésnek, vallásoktatásnak, az egyház jótékonysági, Nyugdíj-, és segélypénztári, valamint más hasonló intézményeinek és háztartásainak elvi jelentőségű vagy általános természetű kérdéseiben, s azok tárgyában a szükségnek megfelelően szabályrendeleteket alkot és határozatokat hoz. A Zsinat határozatai minden esetben jogerősek, ezeket csak egy újabb Zsinat írhatja felül.

(d) Jelöléseket tesz a püspöki tisztségre.

(e) Megválasztja 6 éves ciklusra az egyházkerület tisztségviselőit, a püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével.

Választás esetén saját kebeléből megválasztja az 5 tagból álló szavazatbontó bizottságot. A Szavazatbontó Bizottság saját köréből választ elnököt.

(f) Tárgyalja a püspök és az egyházkerületi felügyelő jelentését saját tevékenységükről és az egyház életéről, valamint az egyházkerületi főtanácsos jelentését a presbitérium munkájáról, illetve a Zsinat és presbitérium határozatainak végrehajtásáról, és ezek alapján megszabja az egyházkormányzás főbb irányvonalait.

(g) A Zsinati ülések rendjéről külön szabályzat rendelkezik.

 

Az egyházkerületi presbitérium

 

164. §. Az egyházkerület legfőbb kormányzó, végrehajtó szerve az egyházkerületi presbitérium. A presbitérium gyűlése nem nyilvános.

 

165. §. Az egyházkerületi presbitérium tagjai:

(a) az egyházkerületi elnökség: a püspök és az egyházkerületi felügyelő;

(b) a lelkészi tisztségviselők közül: a püspökhelyettes, a belmissziói előadó, az egyházkerületi főtanácsos, az esperesek, a külügyi tanácsos, a Teológiai Bizottság elnöke, a katekétikai előadó, a diakóniai előadó, a sajtófelelős és az ifjúsági előadó;

c) a nem lelkészi tisztségviselők közül: az egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházmegyei felügyelők, a külügyi titkár, a jogtanácsos, az ügyész és a Számvevőszék elnöke;

(d) tanácskozási joggal: az egyházkerületi főkönyvelő.

 

166. §. (a) Az egyházkerületi presbitérium elnöksége a püspök és az egyházkerületi felügyelő, akadályoztatásuk esetén ezek törvényes helyettesei.

(b) Az egyházkerületi presbitériumot az elnökség legalább 30 nappal előbb hívja össze meghívólevél által, amelynek tartalmaznia kell a gyûlés pontos idejét, helyét és tárgysorozatát.

(c) Az egyházkerületi presbitérium rendszerint évenként ülésezik, de szükség szerint bármikor összehívható.

 

167. §. Az egyházkerületi presbitérium határozatképes:

(a) ha szabályszerűen hívták össze;

(b) és ha tagjainak legalább fele + 1 jelen van.

 

168. §. Az egyházkerületi presbitérium hatásköre:

(a) előkészíti és megfelelő javaslatokkal látja el a Zsinat hatáskörébe tartozó ügyeket;

(b) kormányozza az egyházkerületet a Kánon és a Zsinat által megszabott irányvonalak értelmében; elrendeli az egyházközségekben, egyházmegyékben és egyházkerületben szükséges választásokat.

(c) beosztja az egyházközségeket egyházmegyékbe, valamint a szórványhelyeket az egyházközségek között, elnéptelenedés esetén azokat megszünteti;

(d) őrködik az evangéliumi tan tisztasága felett, hogy az istentiszteleteken és a hitoktatásban a Szentírás alapján, az evangélikus hitvallási iratok szellemében történjék, s a szentségek helyesen szolgáltassanak ki;

(e) gondoskodik a lelkészutánpótlásról és más egyházi munkások képzéséről;

(f) elrendeli az egyházkerületi missziós konferenciák, egyházi napok stb. megszervezését;

(g) az egyházközségi közgyűlés vagy szórványközösség kérése és az illetékes egyházmegyei elnökség véleményezése alapján dönt a gyülekezet, illetve szórványközösség szolgálati nyelvének tekintetében;

(h) tárgyalja az egyházkerületi tisztségviselők jelentéseit, az egyházkerületi bizottságok előterjesztéseit, s ezek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket; ellenőrzi és felülvizsgálja a Püspöki Hivatal és a Nyugdíj-, és Segélypénztár ügyvitelét.

(i) gondoskodik az egyházkerület anyagi szükségleteiről, a Gazdasági Bizottság javaslata alapján megállapítja az egyházkerület költségelőirányzatát, megszabja az egyházközségek és egyháztagok részéről befizetendő járulékokat; jóváhagyja az Egyházkerület és a Nyugdíj-, és Segélypénztár költségvetését és zárszámadását.

(j) jóváhagyja, illetve megszabja az egyházközségek, egyházmegyék és az egyházkerület állás keretét;

(k) jóváhagyja a Püspöki Hivatal fizetett alkalmazottainak munkaszerződés megkötését.

(l) dönt az egyházkerület fizetett alkalmazottainak munkafegyelmi ügyeiben, kivéve a Zsinat által választott, alkalmazásban álló tisztségviselőket;

(m) első fokon dönt az egyházmegyei választások érvényessége tárgyában, valamint az egyházmegyei hatóságok határozatai vagy intézkedései ellen benyújtott panaszok és vagyonjogi keresetek felett;

(n) fellebbviteli szervként dönt az egyházközségi választások érvényessége tárgyában, valamint az egyházközségi hatóságok határozatai vagy intézkedései ellen benyújtott panaszok és vagyonjogi keresetek felett;

(o) amennyiben egyházi fegyelmi vétséget, illetve személyi mulasztást állapít meg az egyház tisztségviselői vagy alkalmazottai részéről, elrendeli a fegyelmi kivizsgálást;

(p) elrendeli a püspök és az egyházkerületi felügyelő választását, megválasztja a Szavazatbontó Bizottság 5 tagját, amelyben lehetőség szerint minden egyházmegyének képviselve kell lennie. A Szavazatbontó Bizottság saját köréből választ elnököt.

(r) elrendeli minden szinten az egyházi választásokat (egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi, zsinati).

 

(s) jóváhagyja vagy visszautasítja az egyházban bármilyen szinten létrehozandó, jogi személyiséggel rendelkező szeretet-, bel- és külmissziói vagy más vallásos célú intézményeket, alapítványokat és egyesületeket, közoktatási és saját személyzete kiképzését szolgáló tanintézeteket, könyv és folyóirat-kiadót, médiaműhelyeket, valamint gazdasági egységeket.

t) jelölést tesz az egyházkerület nem lelkészi tisztségeire.

 

 

Az egyházkerület elnöksége

 

169. §. Az egyházkerület képviseleti és ügyviteli szerve az Elnökség.

 

170. §. Az Elnökség tagjai: a püspök és az egyházkerületi felügyelő.

 

171. §. A püspök és az egyházkerületi felügyelő mint Elnökség:

(a) együtt illetékesek összehívni a Zsinatot és az egyházkerületi presbitériumot, és azok ülésein, megegyezés szerint, felváltva elnökölnek;

(b) együttesen és egyenlő joggal képviselik a hatóságok előtt a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházat és annak törvényes egyházkerületi testületeit;

(c) az egyházkerület összes ügyeit egyetértőleg intézik;

(d) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház és annak egyházkerületi törvényes testületei nevében együtt illetékesek aláírni a hivatalos iratokat;

(e) felügyelnek arra, hogy az egyházkerület minden intézményében és szolgálatába „minden ékesen és jó rendben történjen", hogy az egyház tisztviselői, alkalmazottai és bizottságai kötelességüket híven, az egyház törvényeinek megfelelően teljesítsék. Indokolt esetben összehívhatják bármelyik egyházmegye vagy egyházközség presbitériumát, (presbiteri gyűlését) közgyűlését és azon elnökölnek.

(f) őrködnek az egyházkerület anyagi ügyei fölött, hogy az egyházi vagyont mindenütt híven kezeljék és gyümölcsöztessék, s az egyházi szolgálat ne szenvedjen kárt az anyagi eszközök hiánya miatt;

(g) az egyházmegyei elnökség javaslata alapján felhatalmazzák azokat a gyülekezeti (parókus) lelkészeket, akik a lelkészjelöltek irányítását, képzését elvállalni tartoznak;

(h) megtilthatják a lelkészeknek az egyházmegyei Elnökség által engedélyezett mellékfoglalkozást, amennyiben az egyetemes egyházi érdekből kifogásolható;

(i) együtt illetékesek felelősségre vonni és meginteni, szükség esetén fegyelmi kivizsgálást indítványozni és elrendelni az egyház olyan tisztségviselői és alkalmazottai ellen, akik az egyház hitvallási irataival ellentétes tanokat hirdetnek, botrányosan, egyházi hivatalukhoz méltatlan módon élnek, vétenek a közerkölcs ellen és hivatali kötelességeiket elmulasztják;

(j) Fegyelmi vétségek esetén, ha az egyház érdeke megkívánja, felfüggeszthetik tisztségéből a bepanaszolt egyházi tisztségviselőt és alkalmazottat (291. §.)

(k) Jóváhagyják az egyházközségek és egyházmegyék álláskeretét, valamint a fizetett alkalmazottak és munkatársak munkaszerződésnek megkötését.

(l) a 87. §. c. pontja értelmében elrendelik a rendkívüli választásokat.

m) Jóváhagyja vagy elutasítja az egyházközségi presbiteri gyűlés és közgyűlés, valamint az egyházmegyei elnökségek által felterjesztett ingatlan építési, szerzési, elidegenítési (eladás, elajándékozás, csere, stb.), megterhelési és 5 év fölötti bérlési ügyben hozott határozatait. Az elutasítást kötelező módon meg kell indokolni. A döntésről tájékoztatja az egyházkerületi presbitériumot.

n) a nyugdíjkorhatárt betöltő lelkészek munkaviszonyát évről évre meghosszabíthatja a 70. életév betöltéséig.

 

A Püspöki Hivatal

 

172. §. Az egyházkerület ügyviteli hivatala a Püspöki Hivatal.

 

173. §. (a) A Püspöki Hivatal székhelye Kolozsváron van.

(b) A székhely megváltoztatását csak a Zsinat határozhatja el.

 

174. §. A Püspöki Hivatal és az egyházkerületi közigazgatás legfőbb vezetője a püspök, akinek különálló irodája kell hogy legyen a Püspöki Hivatalban és szolgálati lakása a Püspöki Hivatal mellett.

 

175. §. (a) A Püspöki Hivatal irodavezetője és a kerületi ügyvitel felelős vezetője az egyházkerületi főtanácsos. - (220 §.)

 

176. §. A Püspöki Hivatalban pontos nyilvántartásnak kell lennie a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház minden tisztségviselőjéről és alkalmazottjáról, valamennyi testületének összetételéről, az egyházközségek lélekszámáról, az egyház ingatlanairól, műemlékeiről, gépkocsiállományáról stb.

 

 

Az egyházkerület tanácsadó testületei, szakbizottságai

 

 

A Belmissziói Bizottság

 

177. §. A Belmissziói Bizottság az egyházközségek istentiszteleti életének, evangelizációs, lelkigondozói, hitoktatási, ifjúsági munkájának, konfirmációi oktatásának, diakóniai és sajtószolgálatának, a szórványgondozási munkának összehangoló, irányító és tanácsadó testülete.

 

178. §. (a) A Belmissziói Bizottság elnöke: a belmissziói előadó, akadályoztatása esetén pedig a hivatalára nézve rangidős esperes.

(b) b) A Belmissziói Bizottság tagjai: a püspök, a püspökhelyettes, az egyházkerületi felügyelő, az esperesek, az egyházkerületi főtanácsos.

 

179. §. (a) A Belmissziói Bizottságot a belmissziói előadó hívja össze, szükség szerint, illetve a püspök kérésére.

 

 

A Külügyi és Ökumenikus Bizottság

 

180. §. Az egyházkerület külügyi, bel- és külföldi ökumenikus kapcsolatainak koordináló és tanácsadó testülete a Külügyi és Ökumenikus Bizottság.

 

181. §. (a) A Külügyi és Ökumenikus Bizottság elnöke: a külügyi tanácsos, akadályoztatása esetén pedig az egyházkerületi főtanácsos.

(b) A Külügyi és Ökumenikus Bizottság tagjai: a püspök, a püspökhelyettes, az egyházkerületi felügyelő, az esperesek, az egyházmegyei felügyelők, az egyházkerületi főtanácsos, a belmissziói előadó és a külügyi titkár.

 

182. §. (a) A Külügyi és Ökumenikus Bizottságot a külügyi tanácsos hívja össze, szükség szerint, illetve a püspök kérésére.

 

 

A Teológiai Bizottság

 

183. §. A Teológiai Bizottság az egyházkerület teológiai munkájának koordináló bizottsága: a lelkészképzés, a lelkésztovábbképzés, a lelkészképesítő- és kántor-vizsga tartozik hatáskörébe, valamint feladata a teológiai állásfoglalás előkészítése az igehirdetés, a liturgia és bármely más felmerülő teológiai kérdésben.

 

184. §. A Teológiai Bizottság tagjai: annak elnöke, a püspök, a püspökhelyettes, az egyház valamennyi teológiai tanára és doktora, az egyházkerületi belmissziói előadó és az esperesek.

 

185. §. (a) A Teológiai Bizottságot annak elnöke hívja össze, szükség szerint, illetve a püspök kérésére.

(b) A lelkészi kar javaslatára, alkalmanként, még további személyek is részt vehetnek a bizottság munkájában.

(c) Az elnök felkérhet alkalmanként bármelyik egyházmegyéből vagy külföldről arra érdemes szakembereket, hogy vegyenek részt a bizottság munkájában.

(d) Akadályoztatása esetén az elnököt a püspök helyettesíti.

 

 

A Gazdasági Bizottság

 

186. §. Az egyházkerület összes gazdasági és pénzügyi kérdéseinek szakbizottsága a Gazdasági Bizottság, amely:

a) figyelemmel kíséri az egyházkerület gazdasági, vagyonügyi helyzetének alakulását, fejlődését, és előkészíti az egyházkerület költségvetés-tervezetét;

b) javaslatot nyújt be az egyházkerületi presbitériumnak a kerületi járulékok kiszabására és az egyházi alkalmazottak javadalmazásának szabályozására.

 

 

187. §. (a) A Gazdasági Bizottság elnöke: a gazdasági tanácsos, akit akadályoztatása esetén az egyházkerületi főkönyvelő helyettesít.

(b) A bizottság tagjai: a püspök, a püspökhelyettes, az egyházkerületi felügyelő, az esperesek, az egyházkerületi főtanácsos, a gazdasági tanácsos, és a belmissziói előadó.

 

188. §. a) A Gazdasági Bizottságot a gazdasági tanácsos hívja össze, szükség szerint, illetve a püspök kérésére.

b) Az elnök alkalmanként felkérhet arra érdemes szakembereket, hogy vegyenek részt a bizottság munkájában.

A Jogi Bizottság

 

189. §. A Jogi Bizottság minden jogi kérdésben tanácsadó testülete a Zsinatnak, az egyházkerületi presbitériumnak és a Vezetőségi Tanácsnak:

(a) kidolgozza és előterjeszti a megalkotandó egyházi törvények és szabályrendeletek tervezetét;

(b) jogilag felülvizsgálja a különböző szakbizottságokból beérkezett határozati javaslatokat, mielőtt azok a Zsinat elé kerülnének;

(c) tagjai kötelesek a Fegyelmi Bizottság, illetve a Fegyelmi Szék elnökségének kérésére, fegyelmi kivizsgálás esetén az ügyészi megbízatást elfogadni, s megbízójukat és az egyházkerület elnökségét az ügy állásáról időnként tájékoztatni.

 

190. §. (a) A Jogi Bizottság elnöke: az egyházkerületi jogtanácsos, akadályoztatása esetén az egyházkerületi ügyész helyettesíti.

(b) A Jogi Bizottság tagjai: az egyházkerületi ügyész, az egyházmegyei jogtanácsosok, a püspök ,a püspökhelyettes, az egyházkerületi felügyelő, az egyházkerületi másodfelügyelő és az egyházkerületi főtanácsos.

 

191. §. (a) A Jogi Bizottságot az egyházkerületi jogtanácsos hívja össze, szükség szerint, illetve az egyházkerület Elnökségének kérésére.

(b) Az elnök alkalmanként felkérhet arra érdemes szakembereket, hogy vegyenek részt a bizottság munkájában.

 

 

Az Egyházkerületi Számvevőszék

 

192. §. Az Egyházkerületi Számvevőszék:

(a) évenként ellenőrzi a Püspöki Hivatal pénzügyvitelét és vagyonkezelését, amelyről jelentést tesz az egyházkerületi presbitériumnak;

(b) az egyházkerületi Elnökség megbízásából az egyházkerület bármelyik alegységénél ellenőrzést végez.

 

193. §. Az Egyházkerületi Számvevőszék tagjai: annak elnöke és a két (egy lelkészi és egy nem lelkészi) egyházkerületi számvevő.

 

194. §. Az Egyházkerületi Számvevőszéket az elnök hívja össze rendszerint évenként egyszer, illetve bármikor az egyházkerület Elnökségének kérésére.

 

 

 

A Vezetőségi Tanács

195. §. a) Az egyházkerületi Vezetőségi Tanács elsősorban a püspök tanácsadó testülete, és intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak kimondottan az egyházkerületi presbitériumra és Zsinatra, illetve amelyekre az egyházkerületi presbitériumtól felhatalmazást kap, s mely ügyek sürgős volta nem engedi, hogy az illetékes presbitérium intézkedésére várjon az egyház.

b) A Nyugdíj- és Segélypénztár legfőbb kormányzó testülete.

c) Dönt a kiosztásra kerülő segélyek fölött.

 

 

196. §. (a) A Vezetőségi Tanács elnöke: a püspök.

b) Tagjai: az egyházkerületi felügyelő, a püspökhelyettes, egyházkerületi másodfelügyelő, az egyházkerületi főtanácsos, az esperesek, a belmissziói előadó és a Számvevőszék lelkészi tagja.

 

197. §. A Vezetőségi Tanácsot a püspök hívja össze.

 

 

Az egyetemes lelkészi kar

 

198. §. (a) Az egyházmegyei lelkészi karok együttes testülete a belmissziói előadó elnökletével évenként egyetemes lelkészi értekezletet tart, ahol a lelkészek teológiai előadás alapján, a püspöknek és belmissziói előadónak, vagy más tisztségviselőknek a beszámolója kapcsán tájékozódnak az egyház életéről és megvitatják a tennivalókat az egyházi szolgálatra nézve.

(b) Az egyetemes lelkészi kar tesz javaslatot az egyházkerületi lelkészi tisztségviselők megválasztására, kivéve a püspököt, a püspökhelyettest és az egyházkerületi főtanácsost.

 

 

 

Az egyházkerület tisztségviselői

 

199. §. (a) Az egyházkerület tisztségviselőit a Zsinat választja, kivéve a püspököt és az egyházkerületi felügyelőt.

(b) Az egyházkerületi tisztségviselők megválasztása az egyházmegyei tisztségviselők megválasztása utáni évben történik és 6 évre szól.

 

200. §. a) A lelkészi tisztségekre szóló jelöltek listáját, kivéve a püspököt, a püspökhelyettest és az egyházkerületi főtanácsost, a lelkészi kar, a nem lelkészi tisztségekre szóló jelöltek listáját pedig az egyházkerületi presbitérium állítja össze a választói zsinat előtt.

A püspöknek is jogában áll egy jelöltlistát összeállítani a választói zsinat előtt.

b) Az Egyházkerület Elnöksége nyilatkozattételre szólítja fel a jelölteket arra nézve, hogy elfogadják-e a jelölést. A nyilatkozattételt kötelező módon jegyzőkönyvbe kell venni. Azoknak a jelölteknek, akik nincsenek jelen 1 hét áll rendelkezésükre, hogy írásbeli nyilatkozatot tegyenek arra nézve, hogy elfogadják-e a jelölést.

(c) Szükség esetén az egyházkerületi presbitérium újabb jelölést eszközöl.

(d) A választói zsinatra az Elnökség meghívja és a választóknak bemutatja a jelölteket.

 

201. §. Lemondás, elhalálozás, elmozdítás, hivatalvesztés, egyháztagságból való kizárás esetén helyét az illető egyházmegye pótküldöttje veszi át. Ideiglenes felfüggesztés esetén, annak időtartamára a póttag lép helyére

 

202. §. A püspök lemondása, nyugdíjba vonulása, elhalálozása stb. esetén hat hónapon belül az egyházkerületi presbitérium elrendeli a püspökválasztást.

 

203. §. Azokban az esetekben, amelyekre nézve 2/3-os többséget ír elő a Kánon, ha a választás első fordulójában a jelöltek közül egyik sem kapja meg a 2/3-os többséget, a második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelölt közül választ a Zsinat egyszerű többséggel (fele+1).

 

204. §. A választói zsinaton a szavazás titkos, szavazólapok által történik.

 

 

A püspök

 

205. §. (a) A püspök lelkipásztora az egyházkerület híveinek és lelkészeinek, az egyházkerület legnagyobb méltóságú lelkészi képviselője a hatóságok, más felekezetek, bel- és külföldi, egyházi és világi intézmények, szervezetek stb. előtt, és az egyházi közigazgatás és a Püspöki Hivatal legfőbb vezetője.

(b) Az egyházkerület elnökségében társelnöke az egyházkerületi felügyelőnek, elnöke a Vezetőségi Tanácsnak, tagja a Külügyi és Ökumenikus Bizottságnak, a Teológiai Bizottságnak és a Gazdasági Bizottságnak.

(c) A püspök gyülekezeti parókus lelkésze a mindenkori püspöki székhely egyházközségének.

 

206. §. a) A püspököt, a zsinati jelölés alapján, viszonylagos többséggel választják az egyházközségek közgyűlései. A püspökjelölt legalább 10 éve egyházi szolgálatban lévő felszentelt lelkész kell legyen.

(b) A püspököt ciklusra, meghatározott mandátumi időre választják meg, és újraválasztható. A ciklus időtartama 12 év.

(c) A megválasztott püspök 70 éves koráig töltheti be hivatalát.

 

207. §. (a) A püspök bármikor kérheti tisztségéből való felmentését a Zsinattól.

(b) A lelkészi kar vagy az egyházkerületi presbitérium indokolt kérésére a Zsinat 2/3-os többséggel felmentheti tisztségéből a püspököt.

 

208. §. A püspök jogai és kötelességei:

(a) Rendszeresen látogatja a lelkészeket, és buzgón igyekszik a lelkészek közötti békesség megőrzésére.

(b) Őrködik afelett, hogy templomainkban, istentiszteleteinken az evangélium tisztán, a Szentírás alapján, hitvallási irataink szellemében hirdettessék, és a szentségeket helyesen szolgáltassák ki.

(c) Köteles végiglátogatni az egyházkerület egyházközségeit. Ellenőrzi a lelkészi hivatalok munkáját, az istentiszteleti és gyülekezeti élet minden részletét, az egyházközség lelkészével és presbitériumával hivatalosan találkozik, s az egyházlátogatás alkalmából meghirdetett istentiszteleten igét hirdet.

(d) A hivatalos egyházlátogatásra a püspök meghívja az egyházkerületi felügyelőt és a püspökhelyettest, az illetékes esperest és egyházmegyei felügyelőt, a belmissziói előadót, és a Számvevőszék legalább egy tagját.

(e) Felügyel a lelkészek és egyházi munkások képzésére, nevelésére, erkölcsi és lelki életére.

(f) Megadja vagy megtagadja a lelkészek és lelkészjelöltek házasságkötéséhez, vagy házasságának felbontásához szükséges engedélyt.

(g) Kizárólagos joga, feladata a lelkészek felszentelése az egyházkerületben szükséges lelkészi szolgálatra.

(h) Kinevezi a megválasztott és helyettes lelkészeket, a segédlelkészeket, lelkészjelölteket, lévitákat és lévitajelölteket.

(i) Kiküldi a gyülekezetekbe és felhatalmazza ünnepi legátusi szolgálatra a teológiai hallgatókat.

(j) A gyülekezeti (parókus) lelkész kérésére teológiai hallgatókat vagy laikusokat hatalmazhat fel kisegítő istentiszteleti szolgálatra.

(k) Felszenteli a templomokat és egyéb egyházi intézményeket.

(l) A Teológiai Bizottság liturgiai kérdésekben tett javaslatát az egyházkerületi presbitérium határozata alapján megerősíti és annak alkalmazását elrendeli.

(m) Őrködik az egyházkerületben folyó adminisztráció és fegyelem fölött.

(n) Minden tevékenységének közegyházi vonatkozásáról tájékoztatja a püspökhelyettest és a Vezetőségi Tanács tagjait.

(o) Jelentést terjeszt elő a Zsinatnak saját tevékenységéről, az egyházkerület életéről.

(p) Meginti az egyházi rend és fegyelem ellen vétő tisztségviselőket és alkalmazottakat, és igyekszik a mentő és javító szeretet által mindent elkövetni, hogy azokat jobb belátásra bírja, illetve, hogy az egyház rendje, fegyelme helyreálljon.

(q) Részt vehet bármikor az egyházközségek és egyházmegyék testületeinek hivatalos ülésein és ezeken jogában áll elnökölni.

 

209. §. Akadályoztatása esetén, a püspök feladatkörét a püspökhelyettes látja el.

 

 

A püspökhelyettes

 

210. §. (a) A püspökhelyettes segítőtársa a püspöknek minden tevékenységében, akadályoztatása esetén, annak törvényes helyettese.

(b) A püspökhelyettes az egyházkerület főjegyzője, aki vezeti a jegyzőkönyvet a Zsinat és egyházkerületi presbitérium gyűlésein.

(c) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak, a Külügyi és Ökumenikus Bizottságnak, a Teológiai Bizottságnak, a Gazdasági Bizottságnak, a Jogi Bizottságnak és a Vezetőségi Tanácsnak.
(d) Hivatalos egyházlátogatások alkalmával elkíséri a püspököt az egyházközségekbe.

 

211. §. A püspökhelyettest a püspök javaslatára, viszonylagos többséggel választja a Zsinat, az egyházkerület kebelében legalább már 10 éve egyházi szolgálatban lévő felszentelt lelkészei közül.

 

212. §. A püspökhelyettes mellé a püspök hivatalból segédlelkészt, vagy lelkészjelöltet nevezhet ki közegyházi elfoglaltsága alatt a gyülekezetében végzendő lelkészi teendők segítésére, végzésére.

 

213.§ a) A püspökhelyettest, akadályoztatása esetén, a hivatalára nézve rangidős esperes helyettesíti.

b) Ha a püspöhelyettes mandátuma bármely okból megszűnik, a püspök javaslatára a zsinat új püspökhelyettest választ. Az új püspökhelyettes megválasztásáig a tisztséget a rangidős esperes tölti be.

 

Az egyházkerületi felügyelő

 

214. §. (a) Az egyházkerületi felügyelő a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legfőbb méltóságú nem lelkészi vezetője és képviselője a hatóságok, bel- és külföldi, egyházi és világi intézmények, szervezetek stb. előtt.

(b) Az egyházkerület elnökségében társelnöke a püspöknek, tagja a Külügyi és Ökumenikus Bizottságnak, a Gazdasági Bizottságnak és a Vezetőségi Tanácsnak.

 

215. §. Az egyházkerületi felügyelőt viszonylagos többséggel választják az egyházközségek közgyűlései, a nem lelkészi tisztségviselők sorából, 6 éves ciklusra.

 

 

216.§ a) Akadályoztatása esetén az egyházkerületi felügyelő helyettese: az egyházkerületi másodfelügyelő.

b) Ha az egyházkerületi felügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, új választást kell kiírni. Az új egyházkerületi felügyelő megválasztásáig a tisztséget az egyházkerületi másodfelügyelő tölti be.

 

 

Az egyházkerületi másodfelügyelő

 

217. §. (a) Az egyházkerületi másodfelügyelő az egyházkerületi felügyelőnek mindenben segítőtársa, s annak akadályoztatása esetén törvényes helyettese.

(b) Az egyházkerületi másodfelügyelő tagja az egyházkerületi presbitériumnak és a Jogi Bizottságnak.

 

218. §. Az egyházkerületi másodfelügyelőt viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyházközségi, vagy egyházmegyei nem lelkészi tisztségviselők sorából.

 

219. § a) Akadályoztatása esetén az egyházkerületi másodfelügyelő a hivatalára nézve rangidős egyházmegyei felügyelő helyettesíti.

b) Ha az egyházkerületi másodfelügyelő mandátuma bármely okból megszűnik, a következő választói zsinatig a tisztséget a rangidős egyházmegyei felügyelő tölti be.

 

 

Az egyházkerületi főtanácsos

 

220. §. (a) Az egyházkerületi főtanácsos a Püspöki Hivatal irodavezetője és az egyházi ügyvitel felelős vezetője és előadója. (175 §.)

(b) Az egyházkerületi főtanácsos hivatalból tagja a Zsinatnak, az Egyházkerületi Presbitériumnak, a Vezetőségi Tanácsnak, a Külügyi Bizottságnak, a Belmissziói Bizottságnak, a Jogi Bizottságnak és a Gazdasági Bizottságnak.

c) Az egyházkerületi főtanácsost a püspök javaslatára viszonylagos többséggel választja a Zsinat, 6 éves ciklusra, a legalább 5 éve egyházi szolgálatban lévő felszentelt lelkészek sorából.

(d) Akadályoztatása esetén, helyettesét a püspök nevezi ki az egyházkerület lelkészi tisztségviselői sorából.

(e) A püspök indokolt kérésére, a Zsinat egyszerű többséggel (fele+1) felmentheti tisztségéből az egyházkerületi főtanácsost.

(f) bérezése, javadalmazása és lakhatása az Egyházkerületet terhelik.

 

A belmissziói előadó

 

221. §. (a) A belmissziói előadó az egyházkerület belmissziói szolgálatát szervezi és segíti. Állandó kapcsolatot tart a püspökkel és az esperesekkel, és tájékoztatja őket az egyházban folyó belmissziói szolgálat minden vonatkozásáról.

(b) A püspökkel és az esperesekkel való megegyezés alapján évente egyszer összehívja és megszervezi az egyetemes lelkészértekezletet és elnököl azon.

(c) A hivatalos egyházlátogatások (püspöki vizitációk) alkalmával elkíséri a püspököt az egyházközségekbe.

(d) Elnöke a Belmissziói Bizottságnak, és ő számol be annak munkájáról, valamint az egyház belmissziói szolgálatáról és népmozgalmi adatairól az egyházkerületi presbitérium előtt.

(e) Tagja az Egyházkerületi Presbitériumnak, a Teológiai Bizottságnak, a Gazdasági Bizottságnak, a Külügyi és Ökumenikus Bizottságnak és a Vezetőségi Tanácsnak.

 

222. §. A belmissziói előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat, a 10 éve egyházi szolgálatában lévő felszentelt lelkészek sorából.

 

223. §. Akadályoztatása esetén a belmissziói előadót a hivatalára nézve rangidős esperes helyettesíti.

 

Sajtófelelős

 

224. §. (a) Az egyházkerületi sajtófelelős az egyházközségekben és egyházkerületben folyó összes sajtótevékenységnek, iratterjesztésnek felelős vezetője, szakmai tanácsadója.

(b) A sajtófelelős tagja az egyházkerületi presbitériumnak

 

225. §. A sajtófelelőst a Zsinat választja viszonylagos többséggel a lelkészi jelöltek közül.

 

A katekétikai előadó

 

226. §. (a) A katekétikai előadó irányítja az egyházközségekben folyó hitoktatást, iskolai vallásoktatást, konfirmációi és a vasárnapi iskolai oktatást, és az e téren szolgálókat szakmai tanáccsal segíti.

(b) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak.

 

227. §. A katekétikai előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

 

Ifjúsági előadó

 

228. §. (a) Az egyházkerületi ifjúsági előadó irányítja, összehangolja az egyházközségekben folyó ifjúsági munkát, szakmai tanáccsal segíti az e területen szolgálatot végzőket.

(b) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak.

 

229. §. Az ifjúsági előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

 

 

Diakóniai előadó

 

230. §. (a) Az egyházkerületi diakóniai előadó irányítja és összehangolja az egyházközségekben, illetve az egyházkerületben folyó diakóniai munkát, és szakmai tanáccsal segíti az e téren szolgálókat.

(b) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak.

 

231. §. Diakóniai előadót viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház felszentelt lelkészei közül.

 

 

A külügyi tanácsos

 

232. §. (a) A külügyi tanácsos az egyházkerület diplomatája, protokoll ügyeinek felelős irányítója, tanácsadója.

(b) Állandó kapcsolatot tart a püspökkel és püspökhelyettessel, illetve a Püspöki Hivatallal.

(c) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak.

(d) Elnöke a Külügyi és Ökumenikus Bizottságnak, és ő számol be a bizottság munkájáról, illetve az egyház ökumenikus és külkapcsolatairól az egyházkerületi presbitérium előtt.

 

233. §. A külügyi tanácsost viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyházi szolgálatban lévő felszentelt lelkészek sorából.

 

234. §. Akadályoztatása esetén, a külügyi tanácsost az egyházkerületi főtanácsos helyettesíti.

 

 

A külügyi titkár

 

235. §. (a) A külügyi titkár az egyházkerület ökumenikus és külföldi kapcsolatainak referense és szóvivője.

(b) Feladata a sajtótájékoztatás és információgyűjtés megszervezése.

(c) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak és a Külügyi és Ökumenikus Bizottságnak.

 

236. §. A külügyi titkárt viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház arra alkalmas nem lelkészi tagjai közül.

 

A Teológiai Bizottság elnöke

 

237. §. (a) A Teológiai Bizottság elnöke irányítja az egyház teológiai tevékenységét.

(b) Köteles a püspök és az esperesek figyelmét felhívni, ha az egyház szolgálatában, annak bármely területén hitvallásellenes és teológiailag nem helytálló megnyilvánulásokat észlel.

(c) O számol be a Teológiai Bizottság munkájáról az egyházkerületi presbitérium előtt és teológiai kérdésekben ő terjeszti az egyházkerületi presbitérium vagy Zsinat elé a bizottság által javasolt teológiai állásfoglalást.

(d) Elnöke a Teológiai Bizottságnak.

(e) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak.

 

238. §. A Teológiai Bizottság elnökét viszonylagos többséggel a Zsinat választja az egyház felszentelt lelkészei közül, illetve teológiai, tudományos munkatársai köréből.

 

 

A gazdasági tanácsos

 

239. §. a) A gazdasági tanácsos az egyház pénzügyi-gazdasági tanácsadója.

(b) Állandó kapcsolatot tart az egyházkerület főkönyvelőjével.

(c) Elnöke a Gazdasági Bizottságnak.

 

240. §. A gazdasági tanácsost viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház gazdasági szakemberei közül.

 

241. §. Akadályoztatása esetén, a gazdasági tanácsost az egyházkerületi főkönyvelő helyettesíti.

 

 

A jogtanácsos

 

242. §. (a) A jogtanácsos az egyház jogi ügyeinek rendezésében szakmai tanácsot nyújt az egyházkerület elnökségének, és az egyház tisztségviselőinek, az egyházkerület és annak alegységeit az elnökség mellett képviselheti a hatóságok előtt jogi ügyekben.

(b) Állandó kapcsolatot tart az egyházkerület Elnökségével, és vigyáz az egyházban a törvényességre.

(c) A jogtanácsos elnöke a Jogi Bizottságnak, és jogot érintő kérdésekben ő terjeszti a Zsinat, vagy egyházkerületi presbitérium, vagy Vezetőségi Tanács elé a bizottság szakvéleményét.
(d) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak és hivatalból a Zsinatnak

 

243. §. A jogtanácsost viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház jogász szakemberei közül.

 

244. §. Akadályoztatása esetén, a jogtanácsost az ügyész helyettesíti.

 

 

 

 

Az ügyész

 

245. §. (a) Az ügyész segítőtársa a jogtanácsosnak, és akadályoztatása esetén, annak helyettese.
(b) Az ügyész tagja az egyházkerületi presbitériumnak és a Jogi Bizottságnak.

 

246. §. Az ügyészt viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház jogász szakemberei közül.

 

 

A Számvevőszék elnöke

 

247. §. (a) A Számvevőszék elnöke az egyház (RELE) pénzügyviteli és vagyonkezelési ellenőre.
(b) Tagja az egyházkerületi presbitériumnak, elnöke a Számvevőszéknek, és ő tesz jelentést az egyházkerületi presbitérium előtt a Számvevőszék által végzett pénzügyi és vagyonkezelési ellenőrzésekről.

 

248. §. A Számvevőszék elnökét viszonylagos többséggel választja a Zsinat az egyház pénzügyi-könyvvizsgáló szakemberei közül.

 

249. §. Akadályoztatása esetén, a Számvevőszék elnökét a nem lelkészi számvevő helyettesíti.

 

A számvevők

 

250. §. A számvevők tagjai az egyházkerület pénzügyvitelét és vagyonkezelését ellenőrző Számvevőszéknek.

251. §. Viszonylagos többséggel választ a Zsinat egy lelkészi számvevőt az egyház felszentelt lelkészei közül, és egy nem lelkészi számvevőt, lehetőleg az egyház pénzügyi szakemberei közül.

 

252. §. A lelkészi számvevő helyettese a Számvevőszék elnökének.

 

 

Az Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság tagjai

 

253. §. Az Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházban a legfelsőbb bíráskodó és fegyelmező szolgálatot gyakorolja.

Az Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság négy lelkészi, nyolc nem lelkészi tagját viszonylagos többséggel választja a Zsinat.

 

 

Az egyházkerület alkalmazottai

 

254. §. Az egyházkerület fizetett alkalmazottait az egyházkerületi presbitérium alkalmazza.

Alkalmazásban álló tisztségviselők

 

255. §. Az egyházkerületi tisztségviselők közül a püspök, mint a Püspöki Hivatal és az egyházkerületi közigazgatás legfőbb vezetője, és az egyházkerületi főtanácsos, mint a Püspöki Hivatal irodavezetője és az egyházkerületi ügyvitel felelős vezetője, rendszerint fizetett alkalmazottja az egyházkerületnek.

 

256. §. (a) A püspök és az egyházkerületi főtanácsos részére szolgálati lakást biztosít az egyházkerület.

(b) Az egyházkerület alkalmazott tisztségviselői fenntarthatják maguknak megválasztásuk idején elfoglalt állásukat, mandátumuk idejére az érintett egyházközség vagy intézmény, választás útján, betöltheti a fenntartott állást vagy helyettes kinevezését kérheti.

 

 

A főkönyvelő

 

257. §. Az egyházkerületi főkönyvelő a Püspöki Hivatal és az egyházkerület pénzügyvitelének felelős végzője, aki:

(a) a lelkészi hivataloknak szakmai útbaigazítást ad;

(b) ellenőrizheti, hogy megfelelőképpen történik-e a pénzkezelés az alegységeknél;

(c) ha szabálytalanságot észlel bármely alegységnél, köteles azt azonnal jelenteni az egyházkerületi főtanácsosnak és a püspöknek.

 

258. §. Az egyházkerületi főkönyvelőt pályázat útján alkalmazza az egyházkerületi presbitérium.

 

 

A pénztáros

 

259. §. Az egyházkerületi pénztáros a Püspöki Hivatal pénztárát kezeli, akit pályázat útján alkalmaz az egyházkerületi presbitérium.

 

 

Más alkalmazottak

 

260. §. Szükség szerint az egyházkerületi presbitérium az egyházkerületi elnökség kérésére, a fentieken kívül annyi munkaerőt alkalmazhat még, amennyit megkíván az elvégzendő munka: titkárt, pénzügyi ellenőrt, jogtanácsost, gépírót, gépkocsivezetőt, karbantartót, takarítót stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

261. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház minden tekintetben azonos a Romániai Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházzal, és annak minden tekintetben jogutódja.

 

262. §. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház egyházmegyéinek, egyházközségeinek, intézményeinek, ingó- és ingatlan javai a felsorolt intézmények esetleges megszűnése esetén az egyházkerület tulajdonában mennek át, és felettük az egyházkerületi presbitérium rendelkezik.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház teljes megszűnése esetén, annak jogutódja a Lutheránus Világszövetség (Lutheran World Federation), az egyház (minden) ingó és ingatlan javai ennek tulajdonába mennek át.

 

263. §. A jelen KÁNON életbelépése utáni 6 (hat) hónapon belül a  Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház valamennyi alegysége köteles pecsétjeit és a hivatalos levelezésében használatos fejléceit az új megnevezésnek megfelelően kicserélni.

 

264. §. (a) A jelen KÁNON életbelépése utáni első éven belül meg kell történniük az egyházközségi választásoknak, a rá következő éven belül az egyházmegyei választásoknak, az utána következő éven belül pedig az egyházkerületi választásoknak. A választásoknak ilyen ritmusa az egyházi testületek munkájának összehangolása és kellő egyensúlya érdekében a továbbiakban is kötelező módon betartandó.

(b) Az átmeneti időben, az első, második, illetve harmadik évben bekövetkező új választásokig a régi Szervezeti Szabályzatban rögzített testületek és tisztségviselők biztosítják az egyház kormányzását és a törvényes rend betartását az új KÁNONban előírt törvények és hatáskörük szerint.

(c) A még szolgálatban lévő egyetemes presbitérium az átmeneti időben felmerülő vitatott kérdésekben dönt.

 

265. §. A jelen Kánon függelékét képezi a Fegyelmi Szabályzat és a Lelkészválasztói Szabályzat, amelyet értelemszerűen a jelen Kánonnak megfelelően kell alkalmazni.

 

 

 

 

Jelen jogszabályokat:

Jóváhagyta és kihirdette 2003. június 18-án a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Kolozsváron tartott XI. Zsinati ülése.

Módosította és kihirdette a 2007. szeptember 7-8-án tartott Kolozsvár-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2008. október 2-3-án tartott Brassó-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2010. június 25-26-án tartott Hosszúfalu-Fűrészmező-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2013. április 19-20-án tartott Tatrang-i és szeptember 27-28-án tartott Kolozsvár-i Zsinat

VI. AZ EGYHÁZI FEGYELEM

 

 

I. FEJEZET

 

Az Egyházi Fegyelmi Bizottságok illetékessége

 

266. §. Az egyház illetékessége.

Az Egyházi Fegyelmi Bizottságok elé tartoznak:

1. Az egyházi fegyelmi vétségek.

2. A választások érvényessége tárgyában felmerült panaszok.

3. Az egyházi közigazgatási és vagyonügyi természetű panaszok és vitás kérdések.

4. Az egyház iránti hűség és egyéb kötelességek megszegésének esetei.

 

 

 

II. FEJEZET

A Fegyelmi Bizottságok szervezete

 

267. §. Az egyház fegyelmező munkáját Egyházi Fegyelmi Bizottságok által gyakorolja.

 

Az Egyházi Fegyelmi Bizottságok:

a) Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság.

b) Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság.

c) Az Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság.

d) A Külön Fegyelmi Bizottság az Egyházkerület Elnöksége és az Egyetemes Fegyelmi Bizottság tagjainak a fegyelmi ügyében való eljárásra.

 

 

Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság

 

268. §. Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság tagjai: a lelkész és az egyházközségi felügyelő, mint elnökség, továbbá a presbitérium tagjai.

Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha a tagok fele + 1 tagja jelen van.

 

 

Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság

 

269. §. Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság tagjai: az esperes és az egyházmegyei felügyelő, mint elnökség továbbá hét tag, akik közül hármat a lelkészek, négyet a világiak közül kell választani.

Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság tagjait hat évre az Egyházmegyei Közgyűlés választja, jegyzője pedig az Egyházmegye lelkészi jegyzője, akit szintén hat évre az  Egyházmegyei Közgyűlés választ.

Amennyiben a hat évi időszak alatt szükségessé válik, a hiányzó tagok helyett a hátralévő időre új tagokat kell választani.

Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha a 9 tagból legkevesebb 5 tag jelen van. A Bizottság az elnökségből és legkevesebb 3 tagból áll.

 

 

Az Egyetemes (Egyházkerületi) Fegyelmi Bizottság

 

270. §. Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság tagjai: a püspök és az egyházkerületi felügyelő, mint elnökség, továbbá tizenkét tag, akik közül négyet a lelkészek, nyolcat a világiak közül kell választani.

Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság Tagjait és jegyzőjét hat évre a Zsinat választja. A hiányzó tagok pótlására, amennyiben a hat évi időszak alatt szükségessé válik, a hiányzó tagok helyett a hátralévő időre új tagokat kell választani.

Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha a 14 tagból legkevesebb 7 tag jelen van. A Bizottság az elnökségből és legkevesebb 5 tagból áll.

 

 

A Külön Fegyelmi Bizottság

 

271. §. A Külön Fegyelmi Bizottság az egyházkerületi felügyelőnek, a püspöknek az Egyetemes Fegyelmi Bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben dönt.

A Külön Fegyelmi Bizottság tagjai: a püspök és az egyházkerületi felügyelő, mint elnökség, továbbá az Egyetemes Fegyelmi Bizottság tagjai. A fegyelmi alatt álló felügyelő, püspök és annak elnöktársa, valamint a fegyelmi alatt álló bizottsági tag nem vehet részt a tanácsban. Az egyházkerületi felügyelő vagy a püspök érdekeltsége esetén a Külön Fegyelmi Bizottság tagjai, mint elnökség: a szolgálati idő szerint legidősebb egyházmegyei felügyelő és a hivatalánál fogva legidősebb esperes.

A Külön Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha a 14 tagból legkevesebb 9 tag jelen van. A Bizottság az elnökségből és legkevesebb 7 tagból áll.

 

 

A tanács megalakulása

 

272. §. Az Egyházi Fegyelmi Bizottságban a határozathozatalban a meghatározott számnál kevesebb tag nem vehet részt.

Az Egyházi Fegyelmi Bizottság határozathozatalában kizárólag páratlan számú tanácsban határoz, melynek tagjait, az elnökség mellett, a Bizottság sorsolás útján választ ki.

A bizottsági tagokat a tanácsülésbe az elnökség hívja meg legkevesebb 2 héttel az ülés előtt.

A behívott bizottsági tag esetleges akadályoztatását köteles idejében bejelenteni az illetékes Fegyelmi Bizottság elnökségénél, legkevesebb 7 nappal az ülés előtt.

A késedelmes bejelentés miatt felmerült költségeket az illető bizottsági tag megtéríteni köteles.

 

 

 

 

Kizárási okok

 

273. §. A bizottsági tag nem vehet részt olyan ügy intézésében:

1. amelyben akár önmaga, akár rokona, akár 4-ik fokig vérszerinti, vagy házasság általi rokona érdekelt;

2. amelyben az ügy alsóbb fokú intézésénél, mint fegyelmi bizottsági tag részt vett.

 

 

Tanácstagküldés.

 

274. §. Ha a Fegyelmi Bizottság a tagjainak kizárása vagy egyéb okból nem alakulhat meg, az elnökség előterjesztésére, vagy az egyik fél indokolt kérelmére a közvetlen felsőbb fegyelmi bizottság küld ki egy másik bizottságot. A tanácstagküldést a közvetlen felsőbb Fegyelmi Bizottság a felek kérelme nélkül is elrendelheti, ha az egyház békéjének megóvása végett vagy más fontos egyházi érdekből szükséges.

 

 

Helyettes jegyző

 

275. §. A rendes jegyző akadályoztatása esetében az elnökség helyettes jegyzőt jelöl ki.

 

276. §. A Fegyelmi Bizottság tagjainak és jegyzőjének esküje.

A Fegyelmi Bizottság tagjai és a jegyzők a tárgyalás megnyitása előtt az első tanácsülésben a következő esküt teszik le:

"Esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú és Szentlélek, egy igaz Isten, hogy tagsági - jegyzői tisztemben lelkiismeretesen s a legjobb tudásom szerint járok el és a tisztséggel járó hivatalos titoktartást meg nem sértem. Isten engem úgy segéljen!"

 

 

Jogi képviselet

 

277. §. (a) A felek a tárgyaláson személyesen járnak el. Az eljárás idejére, valamint a tárgyalásra a bepanaszolt személy meghatalmazás alapján védőt alkalmazhat.

(b) Nem lehet meghatalmazott az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, vagy akit jogerős fegyelmi határozattal az egyházi közügyektől eltiltottak.

(c) A meghatalmazást hiteles okiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazásra a mindenkor hatályos állami törvények az irányadók. Ügyvédképviselőül csak olyan ügyvéd jelölhető ki, aki a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház tagja.

 

 

Beadványok

 

278. §. Az Egyházi Fegyelmi Bizottsághoz intézett beadványokat az illető Fegyelmi Bizottság egyházi elnökének kell beadni.

 

 

III. FEJEZET.

 

Az Egyházi Fegyelmi Bizottságok hatásköre és illetékessége

 

279. §. Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság hatásköre.

Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik az olyan, tisztségeket nem viselő, egyháztag elleni fegyelmi eljárás, aki:

1. magaviseletével vagy egyes cselekedetével az egyház iránti hűséget megszegi;

2. erkölcstelen, megbotránkoztató életvitelű;

3. az egyházközségi tagsággal járó kötelességének a teljesítését megtagadja;

4. az egyház belső békéjét viszálykodás, összeférhetetlenség által megbontja vagy veszélyezteti.

 

280. §. A 279. §-ban említett egyháztaggal szemben a lelkész igyekszik a mentő és javító szeretet által mindent elkövetni, hogy őt jobb belátásra bírja. Ebbe a fáradozásba a szükséghez képest presbitereket vagy más egyháztagokat is bevon s csak akkor viszi az ügyet a Fegyelmi Bizottság elé, ha minden fáradozása hiábavalónak bizonyul.

 

281. §. Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottságot az elnökség hívja össze, s a tárgyalásra megidézi az egyháztagot, aki ellen a panasz felmerült. A tárgyalás nem nyilvános.

Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság a 279. §. 1., 2. alpontja alá eső esetben megfedi az egyháztagot.

A bizottság az egyháztagot magatartásának súlyához képest legfeljebb öt évig terjedő időtartamra a választási jogtól és a megválasztás lehetőségétől megfosztja, s a közgyűléstől való részvételtől is eltilthatja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottsághoz. Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság ítélete ellen további fellebbezésre van lehetőség az Egyetemes Fegyelmi Bizottságnál.

Ha az egyháztag huzamos ideig kifogástalan magaviseletével magábaszállásának és megjavulásának kétségtelen bizonyítékát adja, a lelkész indítványára az Egyházközségi Fegyelmi Bizottság ítélettel kimondhatja a jogerős ítélet hatályának feloldását.

Nagyon súlyos vétség esetén, mint amilyenek a 279. §. 3, 4 pontjai, az Egyházközségi Fegyelmi Bizottságnak jogában áll az egyháztagot kizárni a gyülekezet tagjai közül.

 

 

282. §. Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság hatásköre.

 

Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság hatáskörébe a következő ügyek tartoznak:

1. az egyházmegyei felügyelő és az esperes kivételével az egyházmegyei és az egyházmegyéhez tartozó tisztségviselőknek, alkalmazottaknak, munkatársaknak, valamint az egyházmegyei és az egyházközségi presbitériumnak, tisztségviselőknek, alkalmazottaknak és munkatársaknak fegyelmi vétségei.

2. az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek között felmerült vitás közigazgatási és vagyoni ügyek;

3. az egyházközségnek vagy az egyházmegyének a tisztségviselő vagy más alkalmazott, úgyszintén az egyházközségi vagy egyházmegyei presbitérium tagja ellen kártérítés iránt indított kereset;

4. az egyházközség vagy egyházmegye tisztségviselőjének vagy más alkalmazottjának (az özvegynek vagy örökösöknek) az egyházközség, illetőleg az egyházmegye ellen a javadalmazás tekintetében indított keresete;

5. a javadalomhoz tartozó földek, épületek, lakás vagy más vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy átadásából egyrészt az egyházközség vagy egyházmegye, másrészt a javadalmas vagy örököse (özvegye) között felmerülő viták;

6. az egyházközség közigazgatási hatóságainak, szerveinek határozatai vagy intézkedései ellen beadott panaszok;

7. az egyházmegyéhez tartozó egyházközségekben megejtett választások elleni panaszok.

Az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság, mint fellebbezési hatóság jár el az Egyházközségi Fegyelmi Bizottságtól fellebbezett ügyekben.

 

 

283. §. Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság hatásköre.

 

Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartoznak:

1. az egyházkerületi felügyelő, a püspök és az Egyetemes Fegyelmi Bizottság tagjainak a kivételével az egyházkerület tisztségviselőinek, alkalmazottainak és munkatársainak valamint az egyházkerületi presbitérium tagjainak, úgyszintén az egyházmegyei felügyelőnek és az esperesnek fegyelmi vétségei;

2. az egyházmegyék között felmerült vitás közigazgatási és vagyoni ügyek, amennyiben nem tartoznak az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság hatáskörébe;

3. az egyházkerületnek az egyházkerületi tisztségviselő vagy más alkalmazott, úgyszintén az egyházkerületi presbitérium tagja ellen javadalmazása tekintetében indított keresete;

4. az egyházkerület tisztségviselőjének vagy más alkalmazottjának (az özvegynek vagy örökösnek) az egyházkerület ellen a javadalmazás tekintetében indított keresete;

5. a javadalmazáshoz tartozó földek, épületek, lakás vagy más vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy átadásából egyrészt az egyházkerület, másrészt a javadalmas vagy örököse (özvegye), úgyszintén egyrészt a hivatali utód, másrészt a hivatali előd vagy örököse (özvegye), között felmerülő viták;

6. az egyházmegye és az egyházkerület közigazgatási hatóságainak, szerveinek határozatai vagy intézkedései ellen beadott panaszok;

7. az egyházmegyei és az egyházkerületi választások ellen beadott panaszok.

Az Egyetemes Fegyelmi Bizottság fellebbezése folytán, mint fellebbezési hatóság jár el azokban az ügyekben, amelyekben az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság mint elsőfokú vagy mint fellebbezési hatóság jár el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. FEJEZET

Fegyelmi vétségek

 

284. §. Az egyház fegyelmi hatósága alá tartozó személyek.

Az egyházi fegyelmi bíráskodás hatalma kiterjed a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház minden megkonfirmált, nagykorú (18. életévét betöltött) egyháztagjára, és mindazokra, akik egyházi tisztséget viselnek vagy egyházi alkalmazásban állnak.

 

 

Egyházi fegyelmi vétségek

 

285. §. Egyházi fegyelmi vétséget követ el az egyház fegyelmi hatósága alatt álló személy, aki:

a) az egyház hitvallásával meg nem egyező tant hirdet;

b) hivatali kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy hivatali kötelességének teljesítésében nagymértékben hanyag vagy rendetlen;

c) az egyházat szándékosan vagy gondatlanságból megkárosítja;

d) a hivatali hatalmával visszaél;

e) az egyház békéjét, egységét, izgatással, viszály előidézésével, szakadási szándékkal megzavarja és veszélyezteti;

f) az egyházi felsőbbség törvényes rendelkezésének vagy határozatának ellenszegül, vagy ezek ellen izgat, vagy az egyházi felsőbbség iránt engedetlenséget vagy tiszteletlenséget tanúsít;

g) foglalkozásával, életmódjával, magaviseletével vagy akár egyes cselekedetével is az egyházi tekintélyt lealacsonyítja, vagy az állásához szükséges bizalmat megingatja, vagy állásának tekintélyét sérti vagy veszélyezteti;

h) olyan magaviseletet tanúsít, amely hivatalának jellegével össze nem fér;

i) a választás megtámadására okul szolgáló cselekményt követ el;

j) az állami büntetőtörvénykönyv alá eső oly cselekményt követ el, amely egyházi érdeket is sért.

Egyházi fegyelmi vétséget követ el az a lelkész és lelkészjelölt, aki a jelen törvény hatálybalépése után a 28. §. e. pontja ellenére köt házasságot, úgyszintén minden olyan fizetett egyházi tisztségviselő vagy alkalmazott, aki házasságát egyházilag nem köti meg, vagy gyermekei vallására vonatkozólag az egyház kárára határoz, illetőleg rendelkezik, vagy gyermekeinek az evangélikus vallásban való nevelésére vonatkozó kötelességét megszegi.

 

 

Büntetések

 

286. §. Egyházi vétségre kiszabható büntetések:

1. feddés;

2. választás és választhatósági jogtól való megfosztás

3. pénzbüntetés; - körülírni

4. áthelyezés;

5. elmozdítás a viselt hivatalból;

6. hivatalvesztés

7. egyháztagságból való kizárás

A hivatalvesztést nem lehet mellőzni, ha a vétkes a 285. §. (a), (e), (f), (g) és (h) pontjában említett életmód vagy magaviselet miatt az állásához szükséges bizalomra vagy tiszteletre méltatlan lett.

 

 

Mellékbüntetés és választási és választhatósági jogtól való megfosztás

 

287. §. Mellékbüntetésként a feddésnél két évre, a pénzbüntetésnél három évre terjedő hatállyal ki lehet mondani azt is, hogy az elítéltet az említett időtartam alatt nem lehet magasabb vagy előnyösebb állásba megválasztani vagy előlépetni.

Választási visszaélés (282. § 7. pont) vagy más fegyelmi vétség esetében az elítéltet mellékbüntetésképpen 10-től 20 évig meg lehet fosztani a választási és választhatósági jogától.

 

 

Pénzbüntetés

 

288. §. A pénzbüntetés kiszabásánál a vétség súlya mellett az elítélt kereseti és megélhetési körülményeit is figyelembe kell venni.

Fizetéses alkalmazottnál a pénzbüntetést a fizetésből kell levonni, esetleg havi részletekben. Egy-egy havi részlet a havi fizetés egyharmad részénél nem lehet nagyobb.

A pénzbüntetés címen befolyt összeg a Püspökség közalapját illeti.

 

 

Áthelyezés

 

289. §. Ha az egyházi bíróság a vétség megállapításánál meggyőződik arról, hogy az illetőnek eddigi szolgálati helyén való meghagyása az egyház érdekeit veszélyezteti, a vétkest áthelyezésre ítélheti. Ezt a büntetést feddéssel vagy pénzbüntetéssel együtt, vagy ezek nélkül önmagában is kiszabhatja.

Az áthelyezéssel kapcsolatosan a püspök intézkedik.

Ha az áthelyezést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül alkalom hiánya miatt nem lehet végrehajtani, az elitélt kényszernyugdíjazása iránt kell az eljárást megindítani. Ha pedig az elitéltnek nincsen nyugdíjjogosultsága, illetve nyugdíjigénye, állásából el kell bocsátani.

Az ilyen áthelyezésnél az átköltöztetési költségek az elitéltet terhelik.

 

 

Elmozdítás, hivatalvesztés, egyháztagságból való kizárás

 

290. §. Az elmozdítás büntetése azt jelenti, hogy az elítélt elveszti állását, tisztségét s az azzal járó címet, jelleget és anyagi javadalmazást.

A hivatalvesztés az előbbi bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeken felül még azzal is jár, hogy akit hivatalvesztésre ítélnek, egyházi szolgálat körében többé nem lehet alkalmazni.

Az egyháztagságból való kizárás azt jelenti, hogy az elítélt többé nem tagja a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak, nem élhet az egyháztagok jogaival és nem illetik meg az egyháztagok kötelezettségei sem.

 

Ideiglenes felfüggesztés

 

291. §.  Fegyelmi vétségek esetén, ha az egyház érdeke megkívánja, az egyházkerület elnöksége felfüggesztheti tisztségéből, illetve állásából a bepanaszolt lelkészt, presbitert, egyházi tisztségviselőt, alkalmazottat és munkatársat mindaddig, amíg jogerős egyházi fegyelmi végzés nem születik.

Az ideiglenes felfüggesztés azt jelenti, hogy a felfüggesztett személy, amennyiben lelkészjellegű tisztségviselő, jogerős és végérvényes határozatig semmilyen egyházi, lelkipásztori szolgálatot nem végezhet, nem vezetheti az illetékes egyházi hivatal adminisztratív ügyeit, nem hívhat össze presbiteri- és közgyűlést és azokon nem elnökölhet, valamint elveszti aláírási jogát. A felfüggesztés időpontjától számított 48 órán belül köteles átadni a Lelkészi Hivatalt és az egyházközség ügyvitelét a kinevezett helyettes lelkésznek.

Amennyiben a felfüggesztett személy nem lelkészi jellegű tisztségviselő, az ideiglenes felfüggesztés azt jelenti, hogy tisztségét nem gyakorolhatja mindaddig, amíg jogerős és végérvényes határozat nem születik. Amennyiben a felfüggesztet személy nem lelkészi jellegű alkalmazott vagy munkatárs, az ideiglenes felfüggesztés azt jelenti, hogy nem gyakorolhatja az állásával, illetve munkájával járó feladat- és jogkörét.

Ideiglenes felfüggesztés esetében az egyházkerületi elnökség helyettes kinevezéséről gondoskodik a felfüggesztés idejére.

 

 

A fegyelmi eljárás megszüntetése és elévülés

 

292. §. a) A fegyelmi eljárás megszüntetése.

A fegyelmi eljárást nem lehet megindítani, a megindított eljárást pedig meg kell szüntetni, ha a panaszlott az ítélet kimondása előtt állásáról s az őt, valamint az utána esetleg ellátásra jogosultakat megillető igényekről írásbeli nyilatkozatban lemond, vagy közben elhalálozik. A lemondás a vagyoni felelősséget nem érinti.

Ha súlyos vétségről van szó, amely előreláthatóan hivatalvesztést von maga után, az eljárást lemondás esetében is folytatni kell; ilyen esetben is megszüntető határozattal kell befejezni az eljárást, ha utóbb hivatalvesztés kimondására nem kerül sor.

Ha az egyházi szolgálat körében újra alkalmazzák azt, aki ellen állásáról lemondás folytán a fegyelmi eljárást megszüntették, azt ellene újból haladéktalanul meg kell indítani; az elévülési idő letelte ebben az esetben az eljárást nem gátolja.

b) Elévülés.

Az egyházi vétség büntethetősége, annak elkövetésétől számított három év alatt évül el, ha a vétkes ez alatt az idő alatt újabb vétséget nem követ el. Az elévülést megszakítja a panasznak az illetékes egyházi hatóságnál való beadása, vagy az egyházi hatóságnak a fegyelmi vétség alatt a vétkes ellen tett intézkedése.

A fegyelmi büntetést nem lehet végrehajtani, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított három év eltelt. Az elévülést félbeszakítja az illetékes egyházi hatóságnak a büntetés végrehajtására irányuló bármely cselekménye. A hivatalvesztés végrehajtása nem évül el.

 

 

 

 

Eljárás felfüggesztése

 

293. §. Az egyházi bíróság eljárására nincs befolyással az, hogy a vétség nem csak az egyház, hanem az állami törvényekbe is ütközik.

Ha azonban az egyházi bíróság az ügy érdekében szükségesnek tartja, az eljárást mindaddig függőben hagyhatja, amíg az állami bíróság jogerős határozatot nem hoz.

 

 

A fegyelmi eljárás megindítása

 

294. §. A fegyelmi eljárás megindításának helye van:

a) hivatalból;

b) egyházi hatóság megkeresésére;

c) magánosok panaszára;

d) magának a tisztségviselőnek a kérésére.

A felettes egyházi hatóságok kötelesek a tudomásukra jutott egyházi vétség megtorlása iránt az eljárás megindításáról gondoskodni, fennmaradván a püspöknek és az esperesnek az a joga, hogy atyailag megintse és megdorgálja azt, aki az egyház tanaitól eltávolodott, az erkölcsiség ellen vét, botrányos életet folytat, hivatali kötelességét nem teljesíti.

 

295. §. Mind a megkeresésben, mind a panaszon, elő kell adni azokat a tényeket, amelyek miatt a fegyelmi eljárás megindítását kérik, úgyszintén a bizonyítékokat is.

A megkeresést, panaszt vagy kérelmet a panaszlott felettes hatóságánál kell beadni. Így azokra vonatkozóan, akik az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottság elsőfokú bírói hatósága alá tartoznak, az egyházmegye esperesénél, az Egyetemes Fegyelmi Bizottság bírói hatásköre alá tartozókra vonatkozólag pedig a püspöknél.

Ha a panaszt nem az illetékes hatóságnál adták be, azt hivatalból oda kell áttenni.

Ha a panasz hiányos, azt kiegészítés végett vissza kell adni. Ha pedig annyira hiányos, hogy eljárás alapjául nem alkalmas, vagy teljesen komolytalan, az illetékes Fegyelmi Bizottság elnöksége a panaszt visszautasítja. Visszautasító végzés ellen felfolyamodásnak van helye az illetékes Fegyelmi Bizottsághoz.

 

296. §. A panasz vagy megkeresés beérkezése után, amennyiben ezt az illetékes Fegyelmi bizottság elnöksége elfogadta, az elnökség a panaszlottat értesíti az ügyről. Panaszlottnak jogában áll nyilatkozatot tenni, amit az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújthat be.

Indokolt esetekben ezen határidő meghosszabbítható.

 

297. §. A nyilatkozat benyújtására kitűzött határidő eltelte után a Fegyelmi Bizottság elnöksége dönt a vizsgálat elrendelése, vagy a fegyelmi bizottsági eljárás megszüntetése tárgyában. Az eljárás megszüntetését elrendelő végzés ellen, a panaszos felfolyamodással élhet az illetékes Fegyelmi Bizottsághoz.

 

298. §. Az Egyházmegyei Presbitérium és Közgyűlés, valamint az Egyházkerületi Presbitérium és Zsinat jogában áll a hatáskörébe tartozó tisztségviselők, alkalmazottak, munkatársak és egyháztagok ellen fegyelmi eljárást indítani az esetben is, ha az illetékes egyházi hatóság ezt elmulasztotta volna.

 

299. §. A vizsgálat elrendeléséről értesíteni kell a püspököt, illetőleg az egyházkerületi felügyelőt, aki a fegyelmi ügyben közvádlót rendel ki, és aki a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház tagja kell legyen. A közvádló a megbízást elfogadni és megbízóját az ügy állásáról rendszeresen tájékoztatni köteles.

Ha a közvádló a fegyelmi eljárás megindítása után nem lát alapot fegyelmi vétség megállapítására, a panaszlott felmentését, illetőleg az eljárás megszüntetését indítványozza. A Fegyelmi Bizottság nincs kötve a közvádló indítványához.

 

 

Vizsgálat

 

300. §. A Fegyelmi Bizottság elnöksége a vizsgálat lefolytatásával vizsgálóbírót rendel ki, aki lehet a Fegyelmi Bizottság tagja is, és erről a közvádlót és a feleket értesíti. A vizsgálóbíró a Romániai Evangélikus Lutheránus Egyház tagja kell legyen.

A vizsgálóbíró feladata a tényállás felderítése. Ennek érdekében kihallgatja mind a panaszlottat, mind a panaszost, a bejelentett tanúkat és szakértőket. A tanút kihallgatása előtt figyelmeztetni kell, hogy vallomására köteles esküt tenni. A tanút, a szakértőt meg kell esketni, hacsak az eskü mellőzésére nincs ok. A szakértőt a szemle vagy szakértői vélemény nyilvánítása előtt kell megesketni.

Mellőzni kell a tanú megesketését, ha a felek egyike sem kívánja vagy olyan ok áll fenn, amely miatt a tanú vallomása megesketése esetében sem érdemelne hitelt.

 

A tanú esküje a következő: "Esküszöm az élő Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint a tiszta és teljes valóságot vallottam és semmit azokból, melyek a kérdésre tartoznak és amelyekről tudomásom van, el nem hallgattam. Isten engem úgy segéljen!"

A szakértő esküje a következő: "Esküszöm az élő Istenre, hogy a szemle tárgyát pontosan megvizsgálom és véleményemet részlehajlás nélkül, szakismeretem szerint, jó lélekkel, a valósághoz híven adom elő, Isten engem úgy segéljen!"

A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben a tanú vallomását aláírja, vagy kézjegyével látja el.

 

 

301. §. A vizsgálat befejezése után, amely nem lehet több mint 90 nap, a vizsgálóbíró az iratokat beterjeszti a Fegyelmi Bizottság elnökségének, az elnökség azokat indítvány tétele végett kiadja a közvádlónak, aki indítványát az elnökségnek előterjeszti. Az indítványról a Fegyelmi Bizottság dönt.

A Fegyelmi Bizottság az eljárást tárgyalás kitűzése nélkül végzéssel megszünteti:

1. ha a panaszlott lemondása, elhalálozása vagy elévülés miatt a további eljárásnak helye nincs;

2. ha a vizsgálat adataiból megállapítható, hogy a panaszlott egyházi vétséget nem követett el;

3. ha a vétség elenyésző csekély súlyú és semmiféle közérdek nem kívánja az eljárás folytatását.

Ezt a végzést a panaszossal is közölni kell, aki ez ellen felfolyamodással élhet, kivéve ha azt az Egyetemes Fegyelmi Bizottság hozta.

Idézési eljárás

 

302. §. Ha az ügy tárgyalásra kerül, annak idejét és helyét a Fegyelmi Bizottság elnöksége tűzi ki s erre az összes feleket s azok jogi képviselőit, valamint az idejében bejelentett tanúkat megidézi, ha azok utazási költségét a kihallgatást indítványozó magánfél előlegezi. A vizsgálat során már kihallgatott tanukat és szakértőket rendszerint nem kell a tárgyalásra megidézni.

Az idézéseket úgy kell kiküldeni, hogy a beidézetteknek legalább 10 nap álljon a rendelkezésére a tárgyalás időpontjáig. Az idézésnek a következőket kell tartalmaznia kötelező módon:

a)      a megidézett nevét, lakcímét és eljárásbeli minőségét

b)      az ügy megnevezését

c)      a tárgyalás helyét és idejét (év, hónap, nap, óra)

Az idézés kézbesítése ajánlott levélben, postai tértivevénnyel történik.

A bepanaszoltnak az idézéssel együtt el kell küldeni a panasz és a vádindítvány másolatát is.

A felek kérhetik a teljes peranyag tanulmányozását a tárgyalásra kitűzött időpont előtt egy héttel, és erre lehetőséget kell biztosítani az említett időszakon belül. A teljes peranyag tanulmányozása a fegyelmi bizottság valamely elnökségi tagjának felügyelete mellett történik. Az ügyiratokról másolat nem készíthető.

 

 

A tárgyalás

 

303. §. A tárgyalást megegyezés szerint egyik elnök vezeti. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A tárgyalás nyilvános. Ha azonban a hallgatóság a tárgyalás menetét zavarja, vagy ha egyházi vagy más közérdek úgy kívánja, az elnök zárt tárgyalást rendelhet el. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A nyilvánosság kizárása esetében is a panaszlott és a panaszos, valamint a közvádló által kijelölt két-két hallgató jelen lehet a tárgyaláson.

A tárgyalást az elnök nyitja meg igeolvasással és imádsággal, majd bemutatja a Fegyelmi Bizottság tagjait, megnevezi a tárgyalásra kerülő ügyet, a feleket és a közvádlót, továbbá megállapítja, hogy a felek megidézése szabályszerűen történt, és utasítja a jegyzőt a felek számbavételére. A tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a felek nem jelennek meg, vagy csak az egyik fél van jelen, feltéve, hogy szabályszerűen megidézték őket.

Ezek után az elnök felhívja a feleket a Fegyelmi Bizottsági tagokkal szemben esetleg fennálló kizárási okok bejelentésére. Az eljárás későbbi szakában a felek kizárási indítványt már nem tehetnek, kivéve, ha nyomban valószínűsítik, hogy a kizárási okról csak utóbb szereztek tudomást. A kizárási indítvány tárgyában a Fegyelmi Bizottság zárt tanácsülésben dönt. A kifogásolt személy a határozat hozatalában nem vehet részt. A Fegyelmi Bizottság akkor is határozhat, ha a határozathozatalban csak három tanácstag vehet részt. Kizárási ok nem hozható fel a Fegyelmi Bizottság összes tagjával szemben, vagy a fegyelmi bizottság annyi tagja ellen, hogy ezáltal a fegyelmi bizottság határozatképtelenné váljon.

A kizárási indítvány tárgyában hozott végzés felolvasása után, az elnök tájékoztatja a feleket jogaikról és kötelességeikről, majd eskütételre szólítja fel a feleket, a panaszost és a bepanaszoltat.

Az elnök ismerteti a panaszt, és felkérésre a vizsgálóbíró előterjeszti jelentését.

A közvádló előterjeszti a vádindítványt.

Az elnök felkéri a bepanaszoltat vagy annak képviselőjét, hogy előterjessze védelmét.

Az elnök előterjeszti a bizonyításra vonatkozó újabb indítványait.

A bizonyítási eljárásban az elnök vezeti a beidézett tanúk, szakértők kihallgatását. A tanúk és szakértők kihallgatásuk előtt kötelesek esküt tenni, a 300. §. előírásainak megfelelően. A panaszos, a bepanaszolt, a közvádló, valamint a Fegyelmi Bizottság tagjai az elnökön keresztül kérdéseket tehetnek fel a tanúknak és szakértőknek.

A bizonyítási eljárás végén a közvádló a bizottság elé terjeszti a vád végső formáját.

A bepanaszolt vagy védője végső nyilatkozatot tesz.

Ha az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, a tárgyalást felfüggeszti, megjelölve a tárgyalás folytatásának időpontját, majd a Fegyelmi Bizottság határozathozatalra visszavonul.

Amennyiben a Fegyelmi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bizonyítási eljárás nem kielégítő, az elnök elhalasztja a tárgyalást, és bejelenti az újabb határidőt.

 

 

Fegyelmi határozatok (ítéletek)

 

304. §. A Fegyelmi Bizottság zárt tanácsülésen a következő határozatokat hozhatja:

a) végzésben megállapított időre elhalasztja a határozathozatalt és annak kihirdetését.

b) végzésben elrendeli az ügy tisztázása érdekében a bizonyítékok kiegészítését, esetleg új tanúk kihallgatását. Meghatározza a következő tárgyalás időpontját. Az ügyben kijelölt vizsgálóbíró feladata a bizonyítékok kiegészítése 30 napon belül.

c) az ügyet tisztázottnak és a kivizsgálást lezártnak tartja, ítéletet hirdet.

A határozathozatal kihirdetése az újra megnyitott tárgyalás keretében nyilvánosan történik. A határozatot, ítéletet a kihirdetéstől számított 5 napon belül, tértivevénnyel, írásban is közölni kell a felekkel.

Az ítéletben rendelkezni kell a költségekről és az esetleges magánjogi igényekről.

Az ítéletet indokolni kell.

A fegyelmi bizottsági határozat 3 részből áll:

1. Bevezető részből, mely az ügyszámot, a fegyelmi bizottság megnevezését, székhelyét, a bizottság tagjainak és jegyzőkönyvvezetőjének nevét, a felek nevét és lakcímét, egyházi tisztségét, eljárásbeli minőségét, a közvádló és a védelem képviselőjének nevét, a határozathozatal és  a kihirdetés helyét és idejét.

2. Indoklási részből, mely a Fegyelmi Bizottság által megállapított tényállást tartalmazza, megjelölve a vonatkozó bizonyítékokat és hivatkozással a fegyelmi határozat alapjául szolgáló jogszabályokra.

3. Rendelkező részből, amely a tulajdonképpeni határozat (ítélet), és a következőket tartalmazza:

- a Fegyelmi Bizottság döntését (büntetéseket és mellékbüntetéseket)

- a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatót (fellebbezés lehetősége vagy kizárása; annak határideje és címzettje, benyújtásának helye)

- a végrehajtó szerv megnevezését és a végrehajtás határidejét

- annak megjelölését, hogy az ítélethirdetés a felek jelenlétében vagy távollétében történt.

 

 

 

 

 

Fellebbezési eljárás

 

305. §. Az Egyházközségi Fegyelmi Bizottságnak, valamint az Egyházmegyei Fegyelmi Bizottságnak az ítélete ellen mind a panaszlott és védője, mind a közvádló fellebbezéssel élhet az ítélet kiközlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül.

A fellebbezést az eljárás elsőfokú Fegyelmi Bizottság elnökségénél két példányban kell beadni.

Az elsőfokú fegyelmi bizottság elnöke a beérkezés időpontjától számított 15 napon belül köteles a fellebbezéseket, a teljes ügyirattal együtt, a fellebbezési eljárásban illetékes fegyelmi bizottsághoz felterjeszteni. Az illetékes fegyelmi bizottság elnöke közvádlót nevez ki, és az ügyiratot számára megküldi. A közvádló köteles az iratokat, az ügyirat átvételétől számított 30 napon belül, saját vádindítványával együtt az illetékes Fegyelmi Bizottságnak előterjeszteni.

A második fokon hozott fegyelmi határozatok jogerősek és végre kell hajtani.

A Külön Fegyelmi Bizottság határozatai jogerősek.

A másodfokú Fegyelmi Bizottság zárt ülésen, az iratcsomó áttanulmányozása után, az első fokú Fegyelmi Bizottság bizonyítékai és ténymegállapításai alapján a következő határozatot hozhatja:

1. elutasítja a fellebbezést:

a) ha az jogszerűtlen vagy határidőn kívül érkezett

b) ha a megtámadott határozatot jogszerűnek és megalapozottnak tartja.

2. helyet adva a fellebbezésnek megsemmisíti az első fokú határozatot:

a) formai, eljárási, idézési és kivizsgálási hiányosságok miatt visszautalja az ügyet az első fokú Fegyelmi Bizottság hatáskörébe újratárgyalásra.

b) a vádlottat felmenti, az ügyet adminisztratív útra tereli.

c) az ügyet újratárgyalja a jelen szabályzatban előírt, az elsőfokú és másodfokú tárgyalásra egyaránt vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően.

Másodfokon csak akkor hozható súlyosabb ítélet a panaszolt ellen, ha a közvádló súlyosbításért fellebbez.

 

 

Végrehajtás

 

306. §. A végrehajtás az első fokú Fegyelmi Bizottság szintjének megfelelő egyházközség, egyházmegye vagy az egyházkerület elnökségének hatáskörébe tartozik.

A jogerős fegyelmi ítélet végrehajtásának határideje a kihirdetéstől számított 30 nap.

Az illetékes elnökség a végrehajtásért felelősséggel tartozik.

Végső esetben, az illetékes elnökség világi végrehajtóhoz fordulhat a fegyelmi ítélet végrehajtása érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V. FEJEZET.

 

 

Panasz beadása

 

 

Választás elleni panasz

 

307. §. A választás vagy szavazás ellen a panaszt tizenöt nap alatt kell beadni, attól a naptól számítva, amikor az eredményt kihirdették.

A panaszt a választó, illetőleg a szavazó egyházközség illetékes espereséhez, egyházmegyei vagy egyházkerületi választás megtámadása esetében a püspökhöz kell beadni.

 

 

Közigazgatási panasz

 

308. §. Egyházi közigazgatási és vagyonügyi természetű panaszt a sérelmes rendelet, meghagyás, határozat vagy intézkedés közlésétől (kihirdetésétől, kézbesítésétől) számított tizenöt nap alatt kell beadni annál a közigazgatási hatóságnál, amely a sérelmes határozatot meghozta, vagy a sérelmes intézkedést megtette; ha testületként megszervezett közigazgatási hatóság jár el, a panaszt az elnökségnél kell letenni.

Panasznak csak jogerős közigazgatási határozat ellen van helye.

 

 

 

VI. FEJEZET

 

 

Vagyoni keresetek

 

309. §. Az Egyházi Fegyelmi Bizottság előtt keresettel lehet érvényesíteni:

1. anya- és leányegyházközségek, valamint szórványhelyek egymáshoz való viszonyából egymással szemben fennálló követeléseket;

2. egyházközségeknek vagy más egyházi önkormányzati testületeknek vagyonközösségéből vagy más közösségi jogviszonyból vagy annak megszüntetéséből egymással szemben felmerülő vagyoni követeléseket;

3. leányegyházközségnek vagy szórványnak az egyházközségből, egyházközségnek az egyházmegyéből, egyházmegyének az egyházkerületből és általában bármely egyházi intézetnek valamely egyházi önkormányzati testületből kiválásával kapcsolatban felmerülő követeléseket;

4. újonnan alakuló egyházközségnek az egyházi vagyon megosztására vonatkozó követelését;

5. egyházi tisztségviselőnek és más egyházi alkalmazottnak, munkatársnak vagy megbízottnak, úgyszintén ezek örökösének (özvegyének) a hivvány, vagy általában a szolgálati vagy hivatali viszony alapján az egyházi önkormányzati testület vagy intézet ellen fennálló követelését, kivéve a csupán magánjogi szerződésen alapuló jogviszonyból eredő követeléseket, amelyek a rendes világi bíróságok elé tartoznak;

6. a javadalomhoz tartozó földek, épületek, lakás vagy más vagyontárgy kezeléséből, fenntartásából vagy átadásából az egyházközségnek vagy más egyházi önkormányzati testületnek vagy intézetnek a javadalmas vagy örököse (özvegye) ellen, úgyszintén a hivatali elődnek a hivatali utód ellen és viszont a hivatali utódnak a hivatali előd ellen fennálló követelését;

7. az egyházi tisztségviselő vagy más egyházi alkalmazott, munkatárs, vagy megbízott által hivatali kötelességének szándékos vagy gondatlan megsértésével okozott kár megtérítése iránti követelést, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elhárította volna és ezt szándékosan vagy gondatlanul elmulasztotta;

8. a költség megtérítése iránti követelést az ellen, aki a választás érvénytelenségében vétkes.

 

 

Elévülés

 

310. §. Az előbbi paragrafusban meghatározott követelések érvényesítésére irányuló kereseti jog három év alatt elévül. Az elévülés annak az évnek a végével kezdődik, amelyben a követelés jog szerint érvényesíthetővé vált.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jelen jogszabályokat:

Jóváhagyta és kihirdette 2003. június 18-án a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Kolozsváron tartott XI. Zsinati ülése.

Módosította és kihirdette a 2007. szeptember 7-8-án tartott Kolozsvár-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2008. október 2-3-án tartott Brassó-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2010. június 25-26-án tartott Hosszúfalu-Fűrészmező-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2013. április 19-20-án tartott Tatrang-i és szeptember 27-28-án tartott Kolozsvár-i Zsinat

Módosította és kihirdette a 2016. április 14-15-én tartott Kolozsvár-i Zsinat